Alapszabály

A 2013. május 29- taggyűlésen elfogadott Alapszabály a 2014. május 29-i taggyűlés általi módosításokkal egységes szerkezetben

A 2014. május 29-i módosítások dőlt szedéssel szerepelnek.

1. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1 Név

A köztestület neve: Heves Megyei Építész Kamara

Rövidített neve: HMÉK

1.2 Székhely

A HMÉK székhelye: 3300 Eger, Céhmesterek udvara 5.

1.3 Pecsét

Körpecsét, középen magyar címer, körben Heves Megyei Építész Kamara Eger felirat

1.4 Illetékességi terület

Heves megye közigazgatási területe

1.5 Meghatározás, törvényességi alap

1.5.1 A HMÉK a tervező- és szakértő mérnökök, valamint az építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényben (a továbbiakban kamarai törvény) meghatározott tagsági feltételeknek megfelelő természetes személyek által létrehozott, nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal, területi feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestület, amely közhasznú szervezetnek minősíthető.

1.5.2 A HMÉK a Heves megyei Bíróság Pk. 60029 sz. bírósági határozatával, 1178 sorszámú nyilvántartásba vételével jött létre az alapszabály elfogadásának napjára (1996. november 29.) visszaható hatállyal.

1.5.3 A HMÉK politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és tőlük anyagi támogatást nem fogad el.

1.6 Értelmező rendelkezések

1.6.1 Az alapszabály vonatkozásában építészeti tevékenységnek minősül: a jogszabály által engedélyhez és névjegyzékbe vételhez kötött önálló építészeti, belsőépítészeti, táj- és kertépítészeti, területrendezési, településtervezési, tűzvédelmi és műemléki szakterületen végzett tervezői és műszaki szakértői, továbbá településrendezési szakértői tevékenységek, valamint az azokhoz esetenként kapcsolódó szakmai tevékenységek összessége.

1.6.2 Az alapszabály vonatkozásában az építész, építészet, építészeti kifejezések az 1.6.1 pontban felsorolt tevékenységek gyűjtőfogalmai.

2. fejezet

FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK

2.1 Közfeladatok

A HMÉK az építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:

2.1.1 Névjegyzéket vezető szervként az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokon engedélyezi az építészeti tevékenység, valamint külön törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység folytatását, és vezeti az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét.

2.1.2 Ellenőrzi, hogy építészeti tevékenységet – az összeférhetetlenségi előírásokat is figyelembe véve - csak az arra jogosultak végezzenek, ennek keretében illetékességi területén a szakmagyakorló jogosultságának megállapítása céljából

a) az építési engedélyek nyilvántartásába betekinthet,

b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság megkeresésére, vagy ha ezt a kamaránál folyamatban lévő eljárás indokolja, a tervdokumentációk alapján véleményt nyilváníthat,

c) az építésfelügyeleti hatóságok éves ellenőrzési ütemtervének tartalmára javaslatot tehet,

d) az építésügyi, illetve építésfelügyeleti hatóságok ellenőrzéseiben részt vehet,

e) az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet,

f) szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményezhet.

2.1.3 Az a)-f) pontok alatti hatáskörét az elnökség által megbízott kamarai biztos útján is gyakorolhatja.

2.1.4 Ellenőrzi, hogy tagjainak tevékenysége és annak minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez.

2.1.5 Kivizsgálja a tagjait és a törvény szerinti szakmagyakorlókat érintő szakmai és etikai panaszokat, eljár a panaszok okainak megszüntetésében. E feladat teljesítése érdekében első fokon eljáró etikai-fegyelmi bizottságot működtet.

2.1.6 Az építészeti tevékenységet érintő kérdésekben együttműködik az illetékes hatóságokkal, valamint a helyi önkormányzati szervekkel. Ennek érdekében:

a) az elnökség az illetékessége területén működő önkormányzatokkal az együttműködés formáját és tartalmát rögzítő megállapodás(oka)t kezdeményezhet,

b) az önkormányzatok tevékenységét szakmai információkkal (szabályzatok, névjegyzékek stb.) segíti.

2.1.7 A megbízók és tagjai érdekeit figyelembe véve közreműködik az építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében.

2.1.8 Igazolja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges építésügyi műszaki szakértői jogosultság meglétét.

2.1.9 Értesíti az igazságügyért felelős minisztert az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására jogosult tagja kamarai jogviszonyának felfüggesztéséről, megszűnéséről és a megszűnés okáról, továbbá a szakértői jogosultság névjegyzéki bejegyzésének szüneteléséről és megszűnéséről.

2.1.10 Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

2.2 Érdekvédelmi feladatok

A HMÉK képviseli tagjai érdekeit a hatáskörébe tartozó építészeti tevékenységgel összefüggő ügyekben. Ennek keretében:

2.2.1 Támogatja a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai gyakorlatokon való részvételét.

2.2.2 Együttműködik az építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb egyesületekkel, ezen belül a műszaki tudományos egyesületekkel (MÉSZ, MUT, ÉTE stb.), valamint más köztestületekkel,

2.2.3 Figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tevékenységi körét érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.

2.2.4 Szakmai nyilvánosság biztosításával védi tagjai érdekeit, és az építészeti értékeket.

2.3 Önigazgatási feladatok

2.3.1 A HMÉK önigazgatási feladatkörében:

a) megalkotja, szükség esetén módosítja – a vonatkozó törvény, és az országos alapszabály keretei között – alapszabályát,

b) tagjaival szemben első fokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le,

c) a személyes adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint eljárva nyilvántartást vezet tagjairól,

d) tagjai építészeti tevékenységével kapcsolatban egyéb szolgáltatásokat nyújt.

2.4 Szolgáltatási feladatok

2.4.1 A HMÉK internetes honlapján, vagy más módon, a Magyar Építész Kamarával (MÉK) együttműködve tájékoztatja tagjait:

a) a MÉK fontosabb döntéseiről,

b) a HMÉK taggyűlésének, elnökségének határozatairól, beszámolóiról és munkájáról, a felügyelő bizottság határozatairól,

c) a HMÉK tagságával kapcsolatos adatokról, az etikai-fegyelmi bizottság döntéseiről, a jogerős fegyelmi határozatokról, a tagok tagdíjfizetési adatairól,

d) közérdeklődésre számot tartó eseményekről, hírekről.

2.4.2 Figyelemmel kíséri illetékességi területén az építészeti tevékenységgel összefüggő

- önkormányzati döntéseket, rendeleteket,

- versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását, eredményhirdetését, továbbképzési lehetőségeket és ezekről tájékoztatást ad.

2.4.3 Kérelemre a nyilvántartásában szereplő adatokról hatósági igazolást állít ki.

2.4.4 A kamarai tag, önkéntes szolgáltatási díjat, éves nyilvántartási díjat fizető egyéb szakmagyakorló, továbbá az építészeti tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet nyilvános adatait a MÉK internetes honlapján közzéteszi. A tag kérésére a tevékenységével kapcsolatos egyéb adatok közzétételét is biztosítja.

2.4.5 Rendelkezésre bocsátja a HMÉK alapszabályát, és a MÉK Szabályzatait.

2.4.6 Szolgáltatásait a hatósági igazolás kivételével térítésmentesen biztosítja:

a) a MÉK,

b) a területi kamarák,

c) saját tagjai,

d) az éves szolgáltatási díjat önkéntesen fizető

e) éves nyilvántartási díjat fizető személyek részére.

Egyéb esetekben a MÉK Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatában meghatározott díjakat számítja fel.

3. fejezet

A HMÉK SZERVEZETI RENDJE, TISZTSÉGVISELŐI

 

3.1 A HMÉK szervei:

a) a taggyűlés,

b) az elnökség

c) a felügyelő bizottság

d) az etikai-fegyelmi bizottság

e) választási jelölő bizottság (VJB)

f) a titkárság

3.2 A HMÉK tisztségviselői:

a) az elnök,

b) az alelnök,

c) az elnökség tagjai,

d) a felügyelő bizottság elnöke,

e) az etikai-fegyelmi bizottság elnöke,

f) a titkár

3.3 A taggyűlés feladata és hatásköre

A taggyűlés a HMÉK legfelső döntéshozó szerve, melyet a kamara szavazati joggal rendelkező tagjai alkotnak jelen alapszabály szerint.

3.3.1. A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) napirendjének megállapítása;

b) az alapszabály elfogadása, módosítása;

c) területi kamarák egyesüléséről, szétválásáról szóló döntés;

d) a kamara elnökének, alelnökének, elnökségének és a választott bizottságok tagjainak, valamint póttagjainak megválasztása, visszahívása;

e) a MÉK küldöttgyűlésébe a választási év kezdőidőpontja szerinti taglétszám alapján – a ciklus közbeni taglétszám változásától függetlenül a választási ciklusra érvényesen – az országos alapszabályban meghatározott számú tag után egy-egy küldött, valamint pótküldöttek megválasztása, visszahívása.

f) az éves tevékenység elnöki beszámolójának, a költségvetési beszámolónak, valamint az ügyintéző szervek éves tevékenységéről szóló beszámolóknak az elfogadása;

g) a felügyelő bizottság jelentésének elfogadása;

h) a költségvetési terv elfogadása, ezen belül a választott tisztségviselők tiszteletdíjának megállapítása;

i) nonprofit gazdasági társaság alapítása és beszámolójának elfogadása;

j) a HMÉK működési irányelveinek, feladatainak a törvény és az alapszabály keretei között történő meghatározása;

k) az elnök felhatalmazása hitel felvételére, illetve a kamara vagyontárgyára jelzálogjog bejegyzésére;

l) azon döntések meghozatala, amelyeket törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

3.3.2 A 3.3.1 f), h), i), k) pontokról a taggyűlés csak a felügyelő bizottság véleményének ismeretében dönthet.

3.3.3 A taggyűlés összehívása

a) A taggyűlést a jelen alapszabályban meghatározott eljárás szerint évente legalább egyszer, június 30-ig össze kell hívni, ezen felül minden olyan esetben, amikor azt az elnökség a kamara működése szempontjából szükségesnek ítéli.

b) A taggyűlés időpontját az elnökség határozza meg, összehívása az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök feladata.

c) 60 napon belüli időpontra össze kell hívni a taggyűlést az elnök vagy a teljes elnökség visszahívása, megbízatásának egyéb okból történő megszűnése esetén.

d) Az elnök köteles a taggyűlést 90 napon belüli időpontra összehívni, ha

- az elnökségi tagok többsége,

- a felügyelő bizottság, vagy

- a tagok több mint 10 %-a ezt írásban kéri, illetve

- ha a felügyelő biztos ezt elrendeli.

e) A taggyűlés időpontját az elnökség határozza meg, úgy, hogy az írásos meghívó és mellékletei legalább 15 nappal a taggyűlés előtt kiküldhetőek legyenek elsősorban elektronikusan, vagy az azt igénylők részére postai úton.

f) A taggyűlésre meg kell hívni:

fa) szavazati joggal a tagokat

fb) tanácskozási joggal:

- a HMÉK titkárát,

- a MÉK elnökét,

- a felügyeleti szerv képviselőjét

- mindazokat a személyeket, akiket az elnök meghív.

g) Az írásos meghívónak tartalmazni kell a taggyűlés helyét és időpontját. A meghívóhoz mellékelni kell a napirendi javaslatot, az ahhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket és határozati javaslatokat, különösen:

- a költségvetési beszámolót és tervet,

- az alapszabályt érintő szövegjavaslatot,

- tisztújítás esetén a Választási Jelölő bizottság jelentését,

- a c) pont esetében az összehívásra vonatkozó indítványt.

3.3.4 A taggyűlés lebonyolításának rendje

a) A taggyűlés lebonyolításának megszervezése az elnök feladata.

b) A taggyűlés határozatképes, ha a bejegyzett kamarai tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott taggyűlés határozatképes, ha azon a bejegyzett tagok több mint 10 %-a jelen van. A megismételt taggyűlést az eredeti taggyűlés időpontját követő 60 napon belül kell összehívni

c) A taggyűlést a hivatalban lévő elnök nyitja meg. A határozatképesség megállapítása után javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő személyére. Tisztújítás esetén, a fenti személyek megválasztását követően tesz javaslatot minimum 2 fő szavazatszámláló, valamint egy fő szavazatösszesítő személyére. A taggyűlés a fenti személyek megválasztásáról nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.

d) A szavazásokat követően az elnök javaslatot tesz a levezető elnök személyére. Ha más személyi javaslat nincs, úgy a taggyűlés által nyílt szavazással megválasztott levezető elnököt a gyűlés további vezetésére felkéri. Ha más személyi javaslat is felmerül, úgy a nyílt szavazás után a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a levezető elnök.

e) A levezető elnök a meghívóhoz mellékelt napirendi javaslatot, ha észrevétel nincs, egy tömbben, ha van, pontonként szavazásra bocsátja. A napirend bővítésére a jelenlévő tagok tehetnek javaslatot, amit a levezető elnök – ha a javaslat az alapszabály előírásainak megfelel – szavazásra bocsát.

f) A levezető elnök az elfogadott napirend szerint vezeti a taggyűlést. Napirenden nem szereplő témát a taggyűlés nem tárgyal.

g) A levezető elnök a hozzászólásokat időben korlátozhatja, napirendtől való eltérés esetén a szót megvonhatja.

h) A napirend végén a levezető elnök a taggyűlést bezárja.

3.3.5 A határozathozatal módja

a) A taggyűlés határozatait – a választást és visszahívást kivéve – nyílt szavazással hozza. A taggyűlés elrendelheti bármely kérdésben a titkos szavazást.

b) A taggyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A taggyűlésen a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértő szavazata szükséges:

- az alapszabály elfogadásához és módosításához

- a területi kamarák egyesüléséről és szétválásáról szóló döntéshez

- a költségvetési terv elfogadásához

c) Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, újbóli szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni. Szavazategyenlőségnek számít, ha az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és „tartózkodom” együttes számával.

d) A taggyűlés határozatait sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a határozathozatal dátumával törve (pl. 1/2013. (V.29.) kell nyilvántartani. A határozatok nyilvántartásba vételéről a titkár gondoskodik.

e) A nyílt ülésen hozott érdemi határozatokról a tagságot értesíteni kell, erről a titkár gondoskodik.

3.3.6 A választás

a) A taggyűlés által választott tisztségek:

- elnök,

- alelnök,

- elnökségi tagok (3 tag),

- felügyelő bizottság tagjai (3 tag+ 3 póttag),

- etikai bizottság tagjai (5 tag + 3 póttag),

választási jelölő bizottság (3 tag + 3 póttag)

- küldöttek a MÉK alapszabálya szerinti számban (+ 3 főpótküldött)

b) A felsorolt tisztségekre bármely tag megválasztható a kamarai törvényben, illetve jelen alapszabályban foglaltak figyelembevételével.

c) A választást titkosan kell lebonyolítani.

d) A póttagok a testületi tagok megbízatásának megszűnése esetén a választáson kapott szavazatok sorrendjében kerülnek behívásra a bizottságokba.

e) A választott tisztségviselők, a bizottsági tagok és küldöttek megbízatásának időtartama négy év. Megbízatásuk azonos tisztségre történő ismételt megválasztásukkal a törvényben rögzített korlátozással meghosszabbítható.

f) Az a) pontban felsorolt tisztségekre 4 éves választási ciklusokban kell választást tartani. A választási ciklust az utolsó teljes körű választástól kell számítani.

g) Választási cikluson belül akkor kell választást tartani, ha az elnöki, alelnöki tisztség megüresedik, vagy az elnökség létszáma lecsökken, illetve a bizottságok létszáma a póttagok behívásával sem teljes.

3.3.7 Összeférhetetlenségi szabályok

a) A kamarai tag tisztségviselőként, azonos kamarai szervezeten belül egy tisztséget tölthet be.

b) A kamarai tag egyidejűleg nem lehet az elnökség és a felügyelő bizottság tagja, továbbá az elnökség és a felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói, illetve munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

c) Nem lehet a kamara tisztségviselője, bizottságának elnöke az, aki az építésügy irányításáért felelős központi közigazgatási szerv kormánytisztviselője, vagy a területi kamara illetékességi területén építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy főépítészi feladatot ellátó köztisztviselő, kormánytisztviselő.

d) A c) pont szerinti összeférhetetlenséget a megválasztástól számított 60 napon belül meg kell szüntetni. Ha ez nem történik meg, a kamarai tisztségviselő megbízása megszűnik. A megválasztott tisztségviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt a kamarai tisztségével kapcsolatos feladatait nem láthatja el.

e) Az összeférhetetlenség fennállásának kérdésében a taggyűlés foglal állást az etikai-fegyelmi bizottság véleménye alapján.

 

3.3.8 A választás előkészítése

a) A VJB a tisztségviselők személyére összeállítja a jelölőlistát.

b) A VJB első ülésén megválasztja elnökét, aki a bizottság munkáját szervezi és irányítja, az írásos előterjesztést előkészíti, és a taggyűlésen a bizottság javaslatát megindokolja.

c) A VJB javaslatát, amely a jelöltek listáját és a jelöltek szakmai tevékenységéről szóló rövid ismertetést foglalja magában, a taggyűlés meghívójához mellékelni kell.

d) A VJB – ha kizáró ok nem áll fenn - köteles felvenni a jelölő listára azokat a jelölteket, akiket a tagok 10 %-a írásos javaslatával támogat.

e) Egy személy több tisztségre is javasolható.

f) Csak az a jelölt kerülhet a jelölő listára, aki a jelölést előzetesen elfogadta, továbbá nyilatkozott arról, hogy vele szemben kizáró ok nincs, és nem áll büntetőeljárás vagy büntető ügyben hozott ítélet, illetve foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

g) A végleges jelölőlistán a 3.3.6 a) pontban meghatározott csoportosításban, a csoportokon belül ABC sorrendben kell a jelölteket feltüntetni.

h) A szavazásra előkészített listát az alábbi csoportokban külön-külön kell megszavaztatni:

- elnökjelöltek,

- alelnökjelöltek,

- elnökségi tagságra jelöltek,

- bizottsági tagságra jelöltek,

- a jelöltek egyben a küldötti tisztségre is jelölést kapnak.

A listát a VJB és a felügyelő bizottság ellenőrzi.

i) A választás a nem javasolt személyek listáról való kihúzásával történik. Az a szavazólap érvényes, amely a választható tagoknál több nevet nem tartalmaz.

j) A szavazólapokat zárt urnába kell gyűjteni. A titkárság a felügyelő bizottság közreműködésével regisztrálja a szavazólapot leadó tagokat.

k) A szavazatszámlálást a megválasztott szavazatszámlálók végzik, azt a felügyelő bizottság ellenőrzi.

l) Megválasztottnak kell tekinteni azt az elnök jelöltet, aki a leadott szavazatok többségét (50%+1), illetve azt az egyéb jelöltet, aki a kapott szavazatok sorrendjében a legtöbb szavazatot kapta.

m) Az első forduló eredményét a VJB elnöke hirdeti ki.

n) Eredménytelen szavazás esetén újabb választási fordulót kell rendezni, a választáshoz az eredeti jelölő listát kell rendelkezésre bocsájtani, kihagyva belőle azokat, akik a jelöltségtől visszalépnek.

o) Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újbóli szavazategyenlőség esetén – az elnök személyét kivéve – a levezető elnök nyilvános sorsolás útján állapítja meg az eredményt.

p) A megválasztott új tisztségviselők, bizottsági tagok közösen megtartandó alakuló ülését az új elnök 15 napon belüli időpontra összehívja.

3.3.9 A megbízatás megszűnése

a) A választott tisztségviselő, bizottsági tag, küldött megbízása megszűnik az adott személy:

- halálával,

- lemondásával,

- visszahívásával,

- megbízatása időtartamának leteltével

- kamarai tagsága megszűnésével, felfüggesztésével, átjegyzésével.

b) Az elnök, teljes elnökség megbízatásának idő előtti megszűnése, visszahívása esetén a taggyűlés összehívására az alapszabály 3.3.3 c) pontja irányadó.

3.3.10 Tisztségviselő, bizottsági tag, küldött visszahívása

a) A tisztségviselő, bizottsági tag, küldött visszahívását a HMÉK tagjainak 10 %-a, vagy a felügyelő bizottság kezdeményezheti, a titkárnak címzett, indokolt írásbeli javaslattal. Ez esetben a visszahívási indítványt a taggyűlés vita nélkül napirendjére tűzi.

b) Ha a tisztségviselő visszahívását a taggyűlés napirendre vette, úgy a visszahívásról titkos szavazást kell tartani.

c) Visszahívta a tisztségviselőt, bizottsági tagot, küldöttet a taggyűlés, ha a visszahívási indítvánnyal a jelenlévők többsége (50 % + 1 fő) egyetért A visszahívott tisztségviselők, bizottsági tagok és szervek az új tisztségviselők hivatalba lépéséig hivatalukat döntési jogkör nélkül, ügyvezetőként ellátják.

d) Visszahívott tisztségviselő, küldött, vagy bizottsági tag a soron következő választásnál nem jelölhető. E szabály az elnökség, valamint a bizottságok tagjaira csak akkor vonatkozik, ha visszahívásuk személy szerint történik.

e) Ha a Taggyűlés a területi kamara valamely ügyintéző szervének beszámolóját vagy jelentését nem fogadja el, úgy attól a szervétől bizalmát megvonja és ezzel az érintett tisztségviselőket visszahívja.

3. 4 Az elnökség

3.4.1 Feladata és hatásköre:

a) Az elnökség a HMÉK taggyűlése által választott vezető testület és legfőbb ügyintéző szerv, amely az elnökből, alelnökből és az elnökségi tagokból áll.

b) Az elnökség feladata, hogy a taggyűlések közötti időszakban – a taggyűlés határozatainak megfelelően – a HMÉK működését irányítsa és feladatait végrehajtsa.

c) Az elnökség feladata a taggyűléssel kapcsolatban:

- meghatározza annak időpontját,

- összeállítja napirendjét,

- előkészíti a napirenden szereplő ügyeket,

- az elnök vezetésével elkészíti és a taggyűlés elé terjeszti a költségvetési tervet és az előző évi költségvetési beszámolót,

- gondoskodik a taggyűlés határozatainak végrehajtásáról.

d) A taggyűlésen elfogadott költségvetés alapján szervezi annak végrehajtását. Az éves költségvetés jóváhagyásáig az előző évi költségvetés előirányzatainak időarányos részéig kötelezettséget vállalhat. A kiadások fő előirányzatain belül átcsoportosításokat végezhet. A kamara gazdálkodásáért az elnök felelős.

e) Dönt a tagsági viszonnyal kapcsolatos ügyekben, valamint megállapítja a szakmai gyakorlat szakirányúságát.

f) Dönt a határidőre meg nem fizetett tagdíjak utáni pótdíj alkalmazásáról és annak mértékéről.

g) Méltányossági jogkörét gyakorolva, (kérelemre) dönt fizetési kedvezmények engedélyezéséről.

h) Dönt a kamarai biztos(ok) kinevezéséről.

i) Feladatai ellátására tanácsadó, döntéselőkészítő testületekethozhat létre és működtethet, illetve jogi, gazdasági és más szakértőket vonhat be.

j) Az általa létrehozott tanácsadó, döntéselőkészítő testület(ek) munkáját – az alapszabály keretei között – szervezi, irányítja, felügyeli.

k) Gyakorolja a titkár felett a munkaviszony vagy egyéb jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat.

l) Az elnökség nevében aláírásra az elnök jogosult, továbbá azok, akiket az elnökség aláírási joggal ruház fel.

3.4.2 Az elnökség működési rendje

a) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze a tervezett ülés előtt legalább 6 nappal.

b) Nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni az ülést, ha azt az elnökség legalább 3 tagja, vagy a felügyelő bizottság kezdeményezi.

c) Az elnökségi ülésre, a szavazati joggal rendelkező elnökségi tagokon kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

- a felügyelő bizottság elnökét,

- az etikai bizottság elnökét,

- a HMÉK titkárát,

- az adott napirend tárgyalására az elnök által megjelölt személyt.

d) Az elnökség ülései a kamarai tagok számára nyitottak. Az elnökség személyi ügyek tárgyalása esetén a személyiségi jogok védelme érdekében zárt ülést tarthat.

e) Az elnökség határozatképességéhez az elnökségi tagok (ide számítva az elnököt és alelnököt) többségének jelenléte szükséges.

f) Az elnökség határozatait (döntéseit) szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Személyi ügyek tárgyalása esetén, a személyiségi jogok védelme érdekében az elnökség bármely tagjának javaslatára titkos szavazással kell a határozatot meghozni.

g) Ha az elnökség tanácskozásának vagy határozathozatalának valamelyik pontja elnökségi tagot érint, úgy a részvevők bármelyike kérheti az érintett személy távolmaradását.

h) A határozatokat, illetve az elnöki intézkedéseket nyilván kell tartani és a tagokkal ismertetni kell. A határozatok, intézkedések ismertetése a titkár feladata.

i) Az elnökségi ülésekről emlékeztetőt kell felvenni.

j) Az elnökség tagjai tiszteletdíjban részesülnek, melynek összegét a költségvetési terv tárgyalásakor a taggyűlés állapítja meg. Ha az elnökségi tag igazolatlanul egymást követő 3 elnökségi ülésről távol marad, tiszteletdíját arányosan csökkenteni kell.

3.4.3 A helyettesítés rendje

a) A Heves Megyei Építész Kamarát az elnök képviseli.

b) Az elnökség nevében aláírásra az elnök jogosult, továbbá azok, akiket az elnökség aláírási joggal ruházott fel.

c) Az elnököt – annak akadályoztatása esetén – általános jogkörrel az alelnök helyettesíti.

d) Az elnökség az alelnök akadályoztatása, vagy szükség esetén az elnök helyettesítésével elnökségi tagot bízhat meg.

e) Az elnöki tisztséget – külön eljárás nélkül – az alelnök, az alelnöki tisztséget az elnökség által felkért elnökségi tag vesz át, ha az érintett személy kamarai tagsága:

- megszűnt,

- felfüggesztésre, áthelyezésre, szünetelésre került,

- tisztségéről lemondott,

- tisztsége ellátásában tartósan akadályozva van.

f) Az elnökségi tagsági tisztség nem helyettesíthető

3.5 A választott bizottságok

A HMÉK választott bizottságai:

- a felügyelő bizottság,

- az etikai-fegyelmi bizottság

választási jelölő bizottság

3.5.1 A választott bizottságokra vonatkozó közös szabályok

a) A taggyűlés által megválasztott minden bizottság első ülésén tagjai közül bizottsági elnököt választ, és megállapítja ügyrendjét.

b) A bizottság elnökét – akadályoztatás esetén – az általa felkért bizottsági tag képviseli.

c) Kamarai bizottsági tagság megszűnik:

- megbízatási idő lejártával,

- kamarai tagság megszűnése, felfüggesztése, szüneteltetése, átjegyzése esetén,

- a bizottsági tagságról történő lemondással,

- visszahívással,

- a bizottsági munkától való több mint 4 hónapos indokolatlan távolmaradással.

d) Bizottsági tagság megszűnése esetén a tag pótlásáról póttag behívásával kell gondoskodni. A póttagot a választáson kapott szavazatok sorrendjében kell behívni.

e) A választott bizottságok elnökei tiszteletdíjban részesülnek, melynek összegét a költségvetési terv tárgyalásakor a taggyűlés állapítja meg. A bizottságok tagjai munkájuk során költségtérítést kapnak.

3.5.2 A felügyelő bizottság

a) A felügyelő bizottság ellenőrzi a HMÉK működését, gazdálkodását, valamint a pénzügyi-számviteli rendre vonatkozó jogszabályok, az alapszabály, az egyéb szabályzatok és a taggyűlés határozatainak érvényesülését.

b) Az éves rendes taggyűlésre jelentést készít, melyben értékeli a kamara egyes szerveinek munkáját és tevékenységük szabályszerűségét. A jelentés külön fejezetben foglalkozik

- az éves költségvetési beszámoló és

- a költségvetési terv elemzésével,

- javaslatot tesz az elnöki beszámoló és a választott bizottságok beszámolójának elfogadására vagy elutasítására.

c) A felügyelő bizottság ellenőrzési tevékenységébe külső jogi, gazdasági szakértőket vonhat be, de feladatait és felelősségét ezekre nem ruházhatja át.

d) Írásban felhívja az elnökség figyelmét a folyamatos ellenőrzés során tapasztalt működési hibákra és szabálytalanságokra.

e) Ha a tapasztalt szabálytalan működés – figyelmeztetés ellenére – nem változik, a felügyelő bizottság a taggyűlés összehívását, illetve egyes tisztségviselők visszahívását kezdeményezheti.

f) A felügyelő bizottságnak a taggyűlés, ill. elnökségi ülés összehívását kell kezdeményezni, ha

- olyan jogszabálysértés,

- az alapszabály vagy a taggyűlés határozatának megsértése, vagy

- a kamara érdekeit sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését tesz szükségessé, vagy

- olyan tény merül fel, ami által a HMÉK működése gazdasági, szervezeti vagy erkölcsi vonatkozásban súlyosan kifogásolható.

g) A felügyelő bizottság a kamara ügyintéző és ügyviteli szerveitől, illetve tisztségviselőitől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, továbbá minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek a kért adatokat a bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.

h) A felügyelő bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel és feladataik ellátása körében részükre csak a taggyűlés adhat utasítást.

i) A bizottság működési ügyrendjét – az alapszabály keretei között – maga állapítja meg.

j) A felügyelő bizottság határozatképes, ha tagjai többsége jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

k) A felügyelő bizottságot a bizottság elnöke, illetve az általa felkért bizottsági tag képviseli.

l) A bizottság elnöke vagy megbízottja tanácskozási joggal vesz részt az elnökségi üléseken, és rész vehet minden, az elnökség vagy bizottságai által szervezett tanácskozáson, rendezvényen. Ezekre a felügyelő bizottságot meg kell hívni.

3.5.3 Az etikai-fegyelmi bizottság

a) Az etikai- fegyelmi bizottság feladata hogy a törvényben, az alapszabályban és a MÉK Etikai-fegyelmi Szabályzatában meghatározott módon:

- közreműködjön a szakmai és etikai normák kialakításában,

- kivizsgálja a szakmai és etikai panaszokat, és szakmai, vagy etikai vétség alapos gyanúja esetén lefolytassa az első fokú etikai-fegyelmi eljárást,

- ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a kamarai törvény és a kamarai szabályzatok hatáskörébe utalnak.

b) Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás során és azzal összefüggésben függetlenek, a jogszabályok és kamarai szabályzatok alapján kizárólag a meggyőződésüknek megfelelően döntenek, nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

c) A bizottság a MÉK Etikai-fegyelmi Szabályzata előírásai szerint jár el.

3.5.4. Választási Jelölő Bizottság

a) A Választási Jelölő Bizottság feladata, hogy a tisztújítást előkészítse,a tisztségviselők személyére a jelölő listát összeállítsa és a taggyűlés elé terjessze.

b) A választást megelőzően legalább 30 nappal a kamarai tagoktól bekéri a személyi javaslatokat a 3.3.6. a) szerinti – időközi választás esetén a megüresedett – tisztségekre.

c) A tisztújító taggyűlést , illetve a tisztségviselőt választó évi rendes taggyűlést megelőzően legalább 20 nappal a jelöltek listáját és a jelölést elfogadó nyilatkozatokat a titkárságra eljuttatja.

d) Ellátja a Választási Jelölő Bizottságra a 3.3.8-ban meghatározott feladatokat.

3.5.5. Tanácsadó, döntéselőkészítő testületek

a) A HMÉK feladatai ellátására tanácsadó, döntéselőkészítő testületeket alakíthat. A kinevezett tanácsadó, döntéselőkészítő testületek a HMÉK elnökségének állandó, vagy ad hoc jelleggel működő munkaszervei.

b) A tanácsadó, döntéselőkészítő testületek elnökét és tagjait az elnökség jóváhagyásával az elnök nevezi ki.

c) A tanácsadó, döntéselőkészítő testületekbe minden kamarai tag kinevezhető.

d) A tanácsadó, döntéselőkészítő testületek munkáját annak elnöke irányítja és szervezi, azért ő a felelős.

e) A tanácsadó, döntéselőkészítő testületek az általuk megvizsgált ügyekben jelentéseket, javaslatokat készítenek az elnökség számára.

f) A folyamatos tevékenységet végző tanácsadó, döntéselőkészítő testületek munkájukról évente az elnökségnek és az elnökségi jelentésen keresztül a taggyűlésnek beszámolnak.

g) Az ad hoc tanácsadó, döntéselőkészítő testületek beszámoltatásáról az elnökség rendelkezik.

h) A tanácsadó, döntéselőkészítő testületek elnökének és tagjainak megbízatása határozott idejű, amely a választási ciklus végével lejár.

3.5.6 Kamarai biztos

a) A HMÉK elnöke az elnökség jóváhagyásával a tervezői jogosultság jogszerű gyakorlásának ellenőrzése érdekében határozott időre kamarai biztos(oka)t nevezhet ki.

b) A kamarai biztost azon kamarai tagok közül kell kijelölni, akik kiemelkedő tervezői tevékenységgel, vagy az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásában, ill. felügyeletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.

c) Kamarai biztos nem lehet az, aki első- vagy másodfokú építésügyi hatóság munkatársa, továbbá a kinevezését megelőző két évben országgyűlési, vagy a kamara illetékességi területén önkormányzati képviselő, jegyző, vagy valamely párt alkalmazottja volt.

d) A kamarai biztos a vizsgálatai során tett megállapításokat, észrevételeket az elnökség részére továbbítja.

e) A kamarai biztos tevékenységeinek tapasztalatairól, ennek keretében a tervezői jogosultság gyakorlásának jogszerűségével kapcsolatos helyzetről, továbbá az általa tett intézkedések, ajánlások eredményéről a tárgyév végén összefoglaló jelentést készít az elnökség számára.

f) A kamarai biztost tevékenységéért díjazás illeti meg, melynek mértékét az elnökség állapítja meg.

3.5.7 Küldöttek

a) A Magyar Építész Kamara küldöttgyűlésén a HMÉK-t tanácskozási és szavazati joggal küldöttei képviselik.

b) A küldöttek a küldöttgyűlésben a HMÉK érdekeit képviselik. A taggyűlés számukra irányelveket adhat a képviselet tekintetében. A kamara egységes álláspontjának kialakítását a küldöttek részvételével megtartott ülésén az elnökség kezdeményezheti.

c) A küldött a jelölés elvállalásával önként vállal kötelezettséget arra, hogy az őt megválasztó kamarai tagok érdekeit a küldöttgyűléseken képviselje.

d) A küldött joga és kötelessége, hogy érdemben részt vegyen a küldöttgyűlés munkájában, annak működését és eredményességét elősegítse. Akadályoztatása esetén azt legalább 8 nappal a küldöttgyűlés előtt köteles jeleznie a titkárságnak. A pótküldöttet a területi kamara elnöke írásban, megbízólevéllel hívja be a küldöttek közé a választáson kapott szavazatok sorrendjében, aki a küldött jogállásával rendelkezik.

e) A küldöttgyűlésen részt vevő küldöttek útiköltség térítésére jogosultak.

f) A küldött visszahívható, ha kellő indok és a titkárság előzetes értesítése nélkül a küldöttgyűlésről távol marad. Ilyen esetben a visszahívott tag a következő választáson tisztségviselőnek, bizottsági tagnak és küldöttnek nem jelölhető.

 

3.6 Titkár, titkárság

a) A HMÉK ügyviteli szerve a titkárság, melynek vezetője a kamara titkára. A titkár a kamarával munkajogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

b) Titkár csak az lehet, aki

- állam-és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy

- a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel, és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, valamint a vizsgára és a továbbképzésre vonatkozó egyéb, külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti.

c) A titkár pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.

d) A titkár felett a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

e) A HMÉK hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben (építészeti tevékenység engedélyezése, az engedély visszavonása és az ezzel összefüggő névjegyzékbe vétel illetve névjegyzékből való törlés, az építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása) a vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok alapján a titkár jár el.

f) A titkár feladata a HMÉK ügyviteli és ügykezelési, nyilvántartási feladatainak végzése, illetve e feladatok elvégzésének szervezése, irányítása ellenőrzése.

g) A titkár szervezi és ellátja a HMÉK szolgáltatási feladatait.

h) A titkár vezeti a titkárságot és a titkárság dolgozói felett a munkáltató jogokat – a Munka Törvénykönyvében meghatározott módon - gyakorolja.

i) A titkár meghatározza a titkárság dolgozóinak feladatait, munkaköri leírását, szükség esetén – egyes, az ügykezelési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben – a titkárság ügyvitelével kapcsolatban szabályzatot készít.

j) A titkár, a titkárság munkáját annak figyelembevételével irányítja, hogy a közigazgatási ügyekben ügyintézőként csak az működhet közre, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselőnek – nyilvántartás esetén ügykezelőnek – kinevezhető lenne.

k) A titkár tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein, az alapszabályban meghatározott, illetve az elnökség által megállapított feladatok elvégzéséért és a titkárság munkájáért felelős.

l) A titkárt meghatározott időszakra (szabadság, betegség) az elnök ill. a titkár által felkért személy helyettesíti. A helyettesítés csak meghatározott időszakra és hatáskörre vonatkozhat.

m) A titkár szervezi a tagdíjbefizetések, eljárási díjak beszedését és nyilvántartását, a pótdíjak kivetését, a tagdíjak és pótdíjak behajtását. Szervezi és biztosítja HMÉK gazdálkodásával kapcsolatban a MÉK Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatában (továbbiakban: PGSZ) meghatározott feladatok végrehajtását.

n) A titkárság a titkár egyszemélyi irányításával és vezetésével működik és a titkár által meghatározott feladatokat látja el.

o) A titkárság dolgozói a HMÉK alkalmazottai. Fizetésüket és egyéb juttatásaikat a titkár határozza meg az elnökség által jóváhagyott költségvetési keretben.

 

4. fejezet

GAZDÁLKODÁSI, PÉNZÜGYI SZABÁLYOK

 

4.1 A gazdálkodás jellege, általános szabályai

a) A HMÉK önállóan gazdálkodó jogi személyiségű szervezet, amely gazdálkodását az alapszabály, a MÉK szabályzatai, a taggyűlés által meghatározott irányelvek, és költségvetés alapján végzi.

b) Az a) pontban felsorolt szabályok betartásával a gazdálkodást az elnök irányítja. A számviteli szabályok betartásáért a titkár felelős.

c) A kamara gazdálkodását a felügyelő bizottság ellenőrzi.

d) A kamara gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

e) A kamara – feladatainak ellátása érdekében – jogi személy nonprofit gazdasági társaságot alapíthat a taggyűlés döntése alapján.

f) A kamara által alapított nonprofit gazdasági társaság gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

g) A kamara által alapított nonprofit gazdasági társaság tagja lehet más közhasznú társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak, és ilyenben nincs részesedése.

h) A kamara gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja.

4.2 A költségvetés

a) A költségvetési tervet az elnök vezetésével az elnökség dolgozza ki és azt legkésőbb a tárgyév június 30-ig elfogadásra a taggyűlés elé terjeszti. A költségvetési terv jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A költségvetési tervvel együtt az előző év költségvetési beszámolóját is a taggyűlésen ismertetni kell.

b) A költségvetési tervet úgy kell megállapítani, hogy a bevételek és kiadások egyensúlyban legyenek.

c) A költségvetés tartalmi részletezettségének megállapítása elnökségi feladat.

4.3 A HMÉK bevételei

A HMÉK működésével járó költségeket a következő bevételeiből fedezi:

  • a kamarai tagdíjakból,
  • az igazgatási szolgáltatási díjakból,
  • a nyilvántartási díjakból,
  • a befizetett bírságokból, regisztrációs és adminisztrációs díjakból, valamint
    • az egyéb bevételekből, támogatásokból, ideértve a pályázati forrásokat és az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.

4.3.1 A tagdíj

a) Az éves tagdíjat a MÉK küldöttgyűlése állapítja meg.

b) A tagdíjfizetési kötelezettség a tagfelvétel napjával kezdődik, és mindaddig fennáll, amíg a tagsági jogviszony jogerősen meg nem szűnik.

c) Szünetel a tagdíjfizetési kötelezettség a tagsági viszony felfüggesztésének időtartama alatt.

d) Az éves tagdíjat egyösszegben kell március 31-ig megfizetni.

e) A határidőre meg nem fizetett tagdíjak után az elnökség késedelmi pótdíj megfizetését rendelheti el, melynek mértéke - a hátralékos időre számítva – havonta az éves tagdíj 5 %-a, de évente összesen maximum 30%-a. A díj számítása szempontjából minden megkezdett hónap egésznek számít.

f) A késedelmi pótdíj elengedésére vagy csökkentésére méltánylást érdemlő esetben az elnökség rendelkezik hatáskörrel.

g) Indokolt esetben – a tárgyév január 15. napjáig benyújtott kérelem alapján – az elnökség az éves tagdíj négy részletben történő befizetését engedélyezheti. Az egyes részletfizetési határidők elmulasztása esetén a hátralévő tagdíj befizetése egy összegben válik esedékessé.

h) A kamarai tagok időarányos tagdíj megfizetésére jogosultak az alábbi esetekben:

- tagfelvétel,

- tagsági jogviszony megszűnése,

- tagsági jogviszony helyreállítása,

- tagsági jogviszony felfüggesztése.

i) Tagsági jogviszony átjegyzése esetén a tagnak a tárgyévi tagdíjnak az átjegyzés időpontjáig esedékes, megkezdett részarányosan számított összegét az elbocsátó kamara, a fennmaradó összeget az új lakóhely szerint illetékes területi kamara részére kell megfizetni.

j) Tagdíjmentesség, és -kedvezmény a MÉK PGSZ szerint alkalmazható. Az erre vonatkozó kérelmeket és igazolásokat a tárgyév január 15. napjáig kell benyújtani.

k) A tagdíj, a halasztott tagdíj és a késedelmi pótdíj megfizetésének elmulasztása esetén, amennyiben a tagnak tagsági viszonya alatt egyévi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódott fel, az elnökség a tagot – 40 napos határidő biztosításával – a hátralék megfizetésére hívja fel, ennek elmulasztása esetén a tagsági viszonyt határozatával megszünteti, és törli a tagot a kamarai tagok nyilvántartásából.

Amennyiben a tag a hátralékos tagdíját pótlékaival együtt a jogorvoslat során a másodfokú döntés meghozataláig maradéktalanul megfizeti, az első fokú határozatot hatályon kívül kell helyezni.

l) A tagok tagdíjfizetésének adatait a kamara nyilvánosságra hozhatja.

4.3.2 Egyéb díjak

a) A Kamarába újonnan belépőknek a tagfelvételi eljárásban regisztrációs díjat kell fizetni.

b) Azoknak, akiknek tagsági jogviszonya felfüggesztésre került, a tagsági jogviszony helyreállítására irányuló eljárásban helyreállítási díjat kell fizetni.

c) A tagsági eljárásban fizetendő díjakat a kérelem benyújtásakor kell fizetni, azok mértékét a MÉK PGSZ határozza meg.

d) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ügyfelet 8 napos határidővel hiánypótlásra kell felszólítani, ennek eredménytelensége esetén az eljárást meg kell szüntetni.

e) A névjegyzéki eljárásban a jogszabály által jogosultsághoz kötött építészeti tevékenység végzésére első alkalommal jelentkező, vagy a jogosultág megújítását, továbbá eseti tervezési engedélyt kérő személyeknek a jogszabályban meghatározott díjat kell fizetniük (igazgatási szolgáltatási díj). A díjfizetés a kérelem benyújtásával válik esedékessé.

f) A kamarai tagsági jogviszonnyal nem rendelkező, a kamara által vezetett névjegyzéken szereplő szakmagyakorlóknaknyilvántartási díjat kell fizetni, vagy önkéntes alapon éves szolgáltatási díjat fizethetnek.

g) Az önkéntes szolgáltatási díjat a MÉK elnöksége a PGSZ szerint határozza meg. Ezen személyeknek a tárgyév január 15-ig kell nyilatkozni arról, hogy az önkéntes díjfizetést vállalják-e.

4.4. A tartalékalap

a) A HMÉK-nak működése biztonsága érdekében tartalékalapot kell képeznie. Az alap az éves működési költség legalább 25 %-a.

b) A tartalékalap meghatározásakor az éves működési költség alatt az elfogadott éves költségvetési beszámoló szerinti dologi és személyi kiadásoknak szabályzatban meghatározottak szerint számított összességét kell érteni.

c) Az alapot csökkenteni csak ideiglenesen, kellő indokkal, az elnökség és a felügyelő bizottság egyetértésével lehet.

5. fejezet

TAGSÁGI JOGVISZONY, TAG JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

5.1 Az építészeti szakmagyakorlás feltételei

a) Magyarország területén az 1.6.1 pontban meghatározott építészeti tevékenység kizárólag kamarai tagság alapján, illetve a kamara által kiadott engedély alapján folytatható.

b) A kamarai tagsághoz kötött építészeti tevékenységet a HMÉK tagja az ország egész területén végezheti.

5.2 A tagfelvétel feltételei és rendje

a) A kamarai tagfelvétel feltételeit a kamarai törvény határozza meg.

b) Heves megye területén lakóhellyel rendelkező kérelmezőknek a HMÉK titkárságánál kell tagfelvételi kérelmüket benyújtani, az erre a célra rendszeresített, és a titkárságnál beszerezhető, vagy a HMÉK honlapjáról letölthető nyomtatvány felhasználásával.

c) A felvételről az elnökség a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz, döntéséről a titkár értesíti a kérelmezőt.

d) A felvételt megtagadó határozat ellen a kérelmező a kézhezvételtől számított 15 napon belül az országos kamarához fellebbezhet.

5.3 A kamarai tag jogai és kötelességei

a) A tag joga, hogy:

- tanácskozási- és szavazati joggal részt vegyen a taggyűlésen,

- tisztséget viseljen a területi és az országos kamarában,

- igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat,

- a kamara szerveinek munkájáról és határozatairól tájékoztatást kapjon,

- részt vegyen a szakmai tagozatok tevékenységében,

- a kamara – vagy annak valamelyik testületi szerve – által hozott jogsértő határozat felülvizsgálata érdekében, az eljárási szabályok szerint jogorvoslattal éljen,

- az alapszabályban meghatározott esetekben és eljárás szerint a tisztségviselők visszahívását, illetve a taggyűlés összehívását kezdeményezze,

- hivatalos irataiban kamarai tagságát feltüntesse.

b) A tag kötelessége, hogy:

- a tagdíjfizetés szabályai szerint a tagdíjat határidőre megfizesse,

- késedelem esetén az alapszabályban megállapított mértékű, és az elnökség által elrendelt pótdíjat megfizesse,

- az alapszabályban és a kamarai szabályzatokban foglaltakat betartsa és végrehajtsa,

- szakmai tevékenységét a jogszabályoknak, a hatósági előírásoknak, szakmai követelményeknek és a kamarai etikai szabályoknak megfelelően végezze,

- személyi adatainak, lakóhelyének változásáról a kamarát tájékoztassa.

5.4 A tagság átjegyzése

a) A kamara tagját lakóhelyének megváltozása esetén – kérelmére – az új lakóhelye szerint illetékes kamarához át kell jegyezni.

b) Az átjegyzési kérelmet a lakóhelyváltozástól számított 30 napon belül, annál a kamaránál kell előterjeszteni, ahol a kérelmezőt a lakóhelyváltozást megelőzően tagként nyilvántartották.

c) Az átjegyzéssel a tag előző területi kamarai tagsága megszűnik.

5.5 A tagsági viszony felfüggesztése

5.5.1 A kamara elnöksége felfüggeszti a tagsági viszonyt, ha:

a) a tag ezt kéri, legfeljebb öt év időtartamra,

b) a tagot a tagsági viszony felfüggesztés jogerős etikai-fegyelmi büntetéssel sújtották.

5.5.2 A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jogosultság és kötelezettség szünetel.

5.5.3 Az 5.5.1 a) pont szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a tag kérelmére, a b.) pont szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a fegyelmi büntetésben meghatározott határozott idő elteltével a tag kérelmére az elnökség helyreállítja. A tagnak mindkét esetben nyilatkozni kell, hogy a felfüggesztés ideje alatt a kamarai törvényben meghatározott tagsági feltételek vonatkozásában történt-e változás.

  1. A tag kérelme alapján történő tagsági viszony felfüggesztése időtartamának legalább 6 hónapnak kell lennie.

5.6 A tagsági viszony megszűnése

A tagsági viszony megszűnik:

- lemondással, illetve az 5.5.1 a) pontja szerinti idő elteltével

- jogerős fegyelmi határozattal történő kizárással,

- a kamarai törvényben meghatározott tagsági feltétel megszűntével,

- a tag halálával,

- ha a tagot cselekvőképességének korlátozottsága vagy hiánya miatt gondnokság alá helyezték,

- a 4.3.1. k) pont szerinti jogerős megszüntető határozattal

6. fejezet

A HMÉK TAGSÁGI VISZONYA A MAGYAR ÉPÍTÉSZ KAMARÁBAN

6.1 A tagsági viszony jellege

a) A HMÉK és a többi területi kamara önálló jogi személyként a törvényben szabályozott módon hozta létre a Magyar Építész Kamarát, és annak létrejöttével váltak tagjaivá.

b) A HMÉK bírósági nyilvántartásba vételével – alapszabálya elfogadásának napjára visszaható hatállyal – 1996. november 29-én vált a Magyar Építész Kamara tagjává.

c) A HMÉK tagjának tagsági viszonya, az ezzel járó jogok és kötelezettségek szétválás, illetve más kamarával történő egyesülés esetén a jogutódokra szállnak át.

6.2 A HMÉK jogállása a MÉK szervezeti rendjében

6.2.1 A HMÉK joga különösen, hogy a hatályos jogszabályok, saját és a MÉK alapszabálya, az országos szabályzatok, a taggyűlési és küldöttgyűlési határozatok keretei között:

a) küldöttei révén szavazati joggal részt vegyen a küldöttgyűlésben,

b) küldöttei útján megválassza a MÉK tisztségviselőit,

c) képviselje tagjai érdekeit a MÉK szerveiben,

d) véleményezze a MÉK alapszabályát, ill. annak módosítását,

e) véleményezze az országos szabályzat-tervezeteket, javaslatot tegyen azok módosítására,

f) javaslatot tegyen a MÉK működésével kapcsolatban,

g) részesüljön a MÉK szolgáltatásaiból,

h) kérhesse az illetékes bíróságtól a MÉK valamelyik testületi szerve által hozott jogsértő határozat felülvizsgálatát.

6.2.2 A HMÉK kötelességei:

a) A hatályos jogszabályok, a MÉK alapszabálya, az országos szabályzatok, a küldöttgyűlés határozatai és a MÉK elnökség szakmai állásfoglalásaiban foglaltak betartása.

b) A MÉK alapszabálya, a MÉK Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatában, valamint a küldöttgyűlés határozatában meghatározott szabályok szerint

- bevételeiből az országos kamara részesedési arányát biztosítsa, az elszámoláshoz szükséges adatokat a MÉK rendelkezésére bocsássa,

- a MÉK részére tagnyilvántartási és névjegyzéki adatszolgáltatást nyújtson.

 

7. fejezet

AZ EGYESÜLÉS ÉS SZÉTVÁLÁS SZABÁLYAI

7.1. Az egyesülés szabályai

a) Szomszédos területi kamarával a HMÉK akkor egyesíthető, ha a taggyűlés érvényes (a jelenlévők 2/3-ának egyetértő szavazata) határozatával az egyesülést kimondja.

b) Az egyesülésre vonatkozó taggyűlési határozat akkor emelkedik jogerőre, ha 
az egyesülésben részt vevő szomszédos területi kamara(k) is hasonlóan határoz(nak).

c) Az egyesülési határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított minimum 3, maximum 6 hónapon belül lehet, illetve kell az egyesítést végrehajtani.

d) A szomszédos területi kamarával(kal) történő egyesülés esetén az új területi kamara illetékességi területe az egyesülő területi kamarákéhoz igazodik.

e) Az egyesítéssel létrejövő területi kamara az egyesült területi kamarák általános jogutódja.

f) Ha a területi kamara taglétszáma tartósan (1 éven túl) 60 fő alá csökken, illetve feladatainak ellátása az alacsony létszám miatt veszélyeztetett, úgy a Felügyelő Bizottság kötelessége a taggyűlés összehívásával az egyesítés kezdeményezése.

7.2. A szétválás szabályai

a) A Területi Kamara szétválásával megyénként Kamarák hozhatók létre, ha a szétvált Kamarák mindegyikének taglétszáma minimum 60 fő.

b) A szétválásról a Taggyűlés határoz. A határozat érvényességéhez a jelenlévők 2/3-ának egyetértése szükséges. A határozat kihirdetésével lép hatályba.

c) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A Területi Kamara jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a szétválás során létrejött Területi Kamarákra, mint jogutódokra szállnak át.

d) A szétválásról hozott döntés hatályba lépésétől számított minimum 3, maximum 6 hónapon belül lehet, illetve kell a szétválást végrehajtani.

7.3. Az egyesülés és szétválás közös szabályai

7.3.1 A szétválásról, illetve egyesítésről hozott taggyűlési határozat hatályba lépésétől kezdődő végrehajtási időszakban az érintett Területi Kamaráknak

a) tájékoztatni kell írásban

- tagságukat,

- a Magyar Építész Kamarát,

- a Felügyeleti Szervet,

- a Törvényszéket,

- napilapokban történő közzététellel a KÖZVÉLEMÉNY-t,

- továbbá alkalmazottait és

- szerződéses partnereit.

b) Módosított alapszabályt kell az Alakuló Taggyűlés(ek) számára előkészíteni. A módosított alapszabály(oka)t az érintett Területi Kamarák Elnökei által felkért 3-3 fős Bizottságok készítik.

c) Elő kell készíteni az új (egyesített, illetve szétválasztott) Kamara(k) Taggyűlését és tisztségviselőinek megválasztását. A feladat ellátására

- egyesítés esetén az egyesülő kamarák elnökségei 3-3 fős bizottságot,

- szétválás esetén az átalakuló kamara elnöksége 5 fős bizottságot

jelöl ki.

A tisztségviselők megválasztásának előkészítését az érintett kamarák Választási Jelölő Bizottságai végzik.

7.3.2.A szétválásról, illetve egyesítésről szóló határozat végrehajtása az átalakult Területi Kamarák Taggyűlésén, a módosított alapszabály elfogadásával, illetve a tisztségviselők megválasztásával fejeződik be.

A végrehajtás befejeztéig az átalakuló Kamara(k) tisztségviselői és alkalmazottai feladatukat ellátják.

7.3.3.A Területi Kamara egyesülése, illetve szétválása nem érinti tagjainak jogait és kötelességeit.

 

8. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8.1 Törvényességi felügyelet

A HMÉK tevékenysége felett az általános törvényességi felügyeletet az építésügyért felelős miniszter gyakorolja. Az alapszabályt az elfogadástól számított 15 napon belül törvényességi felülvizsgálat céljából meg kell küldeni a miniszternek.

8.2 Hatálybalépés

a) Jelen módosított, átszerkesztett alapszabályt a Heves Megyei Építész Kamara taggyűlése 2013. május 29-én tartott ülésén,8/2013. (05.29.) sz. taggyűlési határozatával elfogadta.

b) Az Alapszabály a HMÉK honlapján kerül közzétételre az elfogadást követő 15 napon belül.

c) A jelen alapszabály módosított rendelkezéseit a HMÉK taggyűlése 2014. május 29-én elfogadta, az egységes szerkezetű alapszabály 2014. július 1-én lép hatályba. 

 

Báthory Csaba

Heves Megyei Építész Kamara elnöke