Alapszabály

A

Heves Vármegyei Építész Kamara

ALAPSZABÁLYA

A 2013. május 29-i taggyűlésen elfogadott Alapszabály
a 2014. május 29-i és 2015. június 24-i, 2016. június 21-i,
a 2023. május 31-i és a 2024. október 30-i
taggyűlés általi módosításokkal
egységes szerkezetben

Preambulum

Az Országgyűlés – a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve – a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó tervező- és szakértő mérnökök tevékenységének jelentőségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatva 1996. június 25-én elfogadta a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt. (a továbbiakban: Kamtv.)
A Kamtv. rendelkezéseit hatályon kívül helyező a magyar építészetről szóló 2023. évi C törvény (a továbbiakban Méptv.) 27§ (4) a) értelmében a területi kamara önigazgatási feladatkörében megalkotja – a Méptv. és az országos alapszabály (a továbbiakban: MÉK Alapszabály) keretei között – a területi alapszabályt (továbbiakban: Alapszabály).

Ez az Alapszabály csak a Méptv. és a MÉK Alapszabály szövegével együtt értelmezhető.
1. fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1 Név
A köztestület neve: Heves Vármegyei Építész Kamara
Rövidített neve: HVÉK

1.2 Székhely, levelezési cím
A HVÉK székhelye: 3300 Eger, Céhmesterek udvara A/1.
A HVÉK levelezési címe: 3300 Eger, Céhmesterek udvara 5.

1.3. Pecsét
Körpecsét, középen magyar címer, körben Heves Vármegyei Építész Kamara Eger felirat

1.4. Illetékességi terület
Heves Vármegye közigazgatási területe

1.5 Meghatározás, törvényességi alap
1.5.1 A HVÉK a Méptv.-ben meghatározottak szerint a kamarai tagsági feltételeknek megfelelő természetes személyek által létrehozott területi építész kamara (a továbbiakban: területi kamara), mely nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal, területi feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestület és közhasznú szervezetnek minősíthető.

1.5.2 A HVÉK a Heves Megyei Bíróság Pk. 60029 sz. bírósági határozatával, 1178 sorszámú nyilvántartásba vételével jött létre az alapszabály elfogadásának napjára (1996. november 29.) visszaható hatállyal.
1.5.3 A HVÉK politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és tőlük anyagi támogatást nem fogad el.

1.6 Értelmező rendelkezések
1.6.1 Az alapszabály vonatkozásában az építészeit tevékenység, mint gyűjtőfogalom tartalmát a Méptv.) 24. § 1. bekezdése határozza meg.

2. fejezet
FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK

2.1 Közfeladatok
A HVÉK az építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:
2.1.1 Az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokon engedélyezi az építészeti tevékenység, valamint törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység folytatását, és vezeti az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét, vezeti az építészeti-műszaki tervezői, településtervezői, településrendezési szakértői, építésügyi műszaki szakértői, energetikai tanúsítói, zöldfelületi tanúsítói, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői jogosultsággal rendelkező természetes és jogi személyek egységes elektronikus névjegyzéki hatósági nyilvántartását.

2.1.2 Ellenőrzi, hogy építészeti tevékenységet – az összeférhetetlenségi előírásokat is figyelembe véve - csak az arra jogosultak végezzenek, ennek keretében illetékességi területén
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság megkeresésére, vagy ha ezt a kamaránál folyamatban lévő eljárás indokolja, az építészeti-műszaki dokumentációk alapján véleményt nyilváníthat,
b) az építésügyi hatóságok éves ellenőrzési ütemtervének tartalmára javaslatot tehet,
c) az építésügyi hatóságok ellenőrzéseiben, célvizsgálataiban részt vehet,
d) az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet,
e) szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez
2.1.3 Az a)-e) pontok szerinti közfeladatokat az elnökség által megbízott kamarai tagok útján is elláthatja
2.1.4 Ellenőrzi, hogy tagjainak tevékenysége és annak minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez.
2.1.5. Az tevékenységet érintő kérdésekben együttműködik az illetékes hatóságokkal, valamint a helyi
2.1.6. A megbízók és tagjai érdekeit figyelembe véve közreműködik az építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében.
2.1.7 Igazolja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges építésügyi műszaki szakértői jogosultság meglétét.
2.1.8. Értesíti az igazságügyért felelős minisztert az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására jogosult tagja kamarai jogviszonyának felfüggesztéséről, megszűnéséről és a megszűnés okáról, továbbá a szakértői jogosultság névjegyzéki bejegyzésének szüneteléséről és megszűnéséről.
2.1.9. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

2.2 Érdekvédelmi feladatok
A HVÉK képviseli tagjai érdekeit a hatáskörébe tartozó építészeti tevékenységgel összefüggő ügyekben. Ennek keretében:
2.2.1 Támogatja a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai gyakorlatokon való részvételét.
2.2.2 Együttműködik az építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb egyesületekkel, ezen belül a műszaki tudományos egyesületekkel, valamint más köztestületekkel,
2.2.3 Figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tevékenységi körét érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.
2.2.4 Szakmai nyilvánosság biztosításával védi tagjai érdekeit, és az építészeti értékeket.

2.3 Önigazgatási feladatok
2.3.1 A HVÉK önigazgatási feladatkörében:
a) megalkotja, szükség esetén módosítja – a vonatkozó törvény, és az országos alapszabály keretei között – alapszabályát,
b) részt vesz a kamarai tagok etikai-fegyelmi ügyeit kivizsgáló elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság munkájában
c) a személyes adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint eljárva nyilvántartást vezet tagjairól és tagjelöltjeiről,
d) tagjai építészeti tevékenységével kapcsolatban egyéb szolgáltatásokat nyújt.

2.4 Szolgáltatási feladatok
2.4.1 A HVÉK internetes honlapján, vagy más módon, a Magyar Építész Kamarával (MÉK) együttműködve tájékoztatja tagjait:
a) a MÉK fontosabb döntéseiről,
b) a HVÉK taggyűlésének, elnökségének határozatairól, beszámolóiról és munkájáról, a Felügyelőbizottság határozatairól,
c) közérdeklődésre számot tartó eseményekről, hírekről.
2.4.2 Figyelemmel kíséri illetékességi területén az építészeti tevékenységgel összefüggő
- önkormányzati döntéseket, rendeleteket,
- versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását, eredményhirdetését, továbbképzési lehetőségeket és ezekről tájékoztatást ad.
2.4.3 A kamarai tag, az építészeti tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet nyilvános adatait a MÉK internetes honlapján közzéteszi. A tag kérésére a tevékenységével kapcsolatos egyéb adatok közzétételét is biztosítja.
2.4.4 Szolgáltatásait térítésmentesen biztosítja:
a) a MÉK,
b) a területi kamarák,
c) saját tagjai részére,
d) az éves szolgáltatási díjat önkéntesen fizető
e) éves nyilvántartási díjat fizető személyek részére.
Egyéb esetekben a MÉK Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatában meghatározott díjakat számítja fel.

3. fejezet
A HVÉK SZERVEZETI RENDJE, TISZTSÉGVISELŐI

3.1 A HVÉK szervei:
a) a taggyűlés,
b) az elnökség
c) a Felügyelőbizottság
d) Választási Jelölőbizottság (továbbiakban: VJB)
e) a titkárság

3.2 A HVÉK tisztségviselői:
a) az elnök,
b) az alelnök,
c) az elnökség tagjai,
d) a Felügyelőbizottság elnöke és tagjai
e) a titkár
f) az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottságba delegált tag

3.3 A taggyűlés feladata és hatásköre
A taggyűlés a HVÉK legfőbb döntéshozó szerve, melyet a kamara szavazati joggal rendelkező tagjai alkotnak jelen alapszabály szerint.
3.3.1 A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) napirendjének megállapítása;
b) az alapszabály elfogadása, módosítása;
c) területi kamarák egyesüléséről, szétválásáról szóló döntés;
d) a kamara elnökének, alelnökének, elnökségének és a választott bizottságok tagjainak, póttagjainak, valamint az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottságba delegált tagoknak megválasztása, visszahívása;
e) a MÉK küldöttgyűlésébe a választási év kezdőidőpontja szerinti taglétszám alapján – a ciklus közbeni taglétszám változásától függetlenül a választási ciklusra érvényesen – az országos alapszabályban meghatározott számú tag után egy-egy küldött, valamint pótküldöttek megválasztása, visszahívása;
f) az éves tevékenység elnöki beszámolójának, a költségvetési beszámolónak, valamint az ügyintéző szervek éves tevékenységéről szóló beszámolóknak az elfogadása;
g) a Felügyelőbizottság jelentésének elfogadása;
h) a költségvetési terv elfogadása, ezen belül a választott tisztségviselők tiszteletdíjának megállapítása;
i) nonprofit gazdasági társaság alapítása és beszámolójának elfogadása;
j) a HVÉK működési irányelveinek, feladatainak a törvény és az alapszabály keretei között történő meghatározása;
k) az elnök felhatalmazása hitel felvételére, illetve a kamara vagyontárgyára jelzálogjog bejegyzésére;
l) azon döntések meghozatala, amelyeket törvény, vagy a területi alapszabály a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
3.3.2 A 3.3.1 f), h), i), k) pontokról a taggyűlés csak a Felügyelőbizottság véleményének ismeretében dönthet.
3.3.3 A taggyűlés összehívása
a) A taggyűlést a jelen alapszabályban meghatározott eljárás szerint évente legalább egyszer, június 30-ig össze kell hívni, ezen felül minden olyan esetben, amikor azt az elnökség a kamara működése szempontjából szükségesnek ítéli.
b) A taggyűlés időpontját az elnökség határozza meg, összehívása az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök feladata.
c) 60 napon belüli időpontra össze kell hívni a taggyűlést az elnök vagy a teljes elnökség visszahívása, megbízatásának egyéb okból történő megszűnése esetén.
d) Az elnök köteles a taggyűlést 90 napon belüli időpontra összehívni, ha
- az elnökségi tagok többsége,
- a Felügyelőbizottság, vagy
- a tagok több mint 10 %-a ezt írásban kéri,
e) A taggyűlés időpontját az elnökség határozza meg, úgy, hogy az írásos meghívó és mellékletei legalább 15 nappal a taggyűlés előtt kiküldhetőek legyenek elsősorban elektronikusan, vagy az azt igénylők részére postai úton.
f) A taggyűlésre meg kell hívni:
fa) szavazati joggal a tagokat
fb) tanácskozási joggal:
- a HVÉK titkárát,
- a MÉK elnökét,
- a felügyeleti szerv képviselőjét
- mindazokat a személyeket, akiket az elnök meghív.
g) Az írásos meghívónak tartalmazni kell a taggyűlés helyét és időpontját. A meghívóhoz mellékelni kell a napirendi javaslatot, az ahhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket és határozati javaslatokat, különösen:
- a költségvetési beszámolót és tervet,
- az alapszabályt érintő szövegjavaslatot,
- tisztújítás esetén a Választási Jelölőbizottság jelentését,
- a c) pont esetében az összehívásra vonatkozó indítványt.
3.3.4 A taggyűlés lebonyolításának rendje
a) A taggyűlés lebonyolításának megszervezése az elnök feladata.
b) A taggyűlés határozatképes, ha a bejegyzett kamarai tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott taggyűlés határozatképes, ha azon a bejegyzett tagok több mint 10 %-a jelen van. A megismételt taggyűlést az eredeti taggyűlés időpontját követő 60 napon belül kell összehívni.
A taggyűlést a hivatalban lévő elnök nyitja meg. A határozatképesség megállapítása után javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő személyére. Tisztújítás esetén, a fenti személyek megválasztását követően tesz javaslatot minimum 2 fő szavazatszámláló személyére. A taggyűlés a fenti személyek megválasztásáról nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
c) A szavazásokat követően az elnök javaslatot tesz a levezető elnök személyére. Ha más személyi javaslat nincs, úgy a taggyűlés által nyílt szavazással megválasztott levezető elnököt a gyűlés további vezetésére felkéri. Ha más személyi javaslat is felmerül, úgy a nyílt szavazás után a legtöbb szavazatot kapott jelölt lesz a levezető elnök.
d) A levezető elnök a meghívóhoz mellékelt napirendi javaslatot, ha észrevétel nincs, egy tömbben, ha van, pontonként szavazásra bocsátja. A napirend bővítésére a jelenlévő tagok tehetnek javaslatot, amit a levezető elnök – ha a javaslat az alapszabály előírásainak megfelel – szavazásra bocsát.
e) A levezető elnök az elfogadott napirend szerint vezeti a taggyűlést. Napirenden nem szereplő témát a taggyűlés nem tárgyal.
f) A levezető elnök a hozzászólásokat időben korlátozhatja, napirendtől való eltérés esetén a szót megvonhatja.
g) A napirend végén a levezető elnök a taggyűlést bezárja.

3.3.5. A határozathozatal módja
a) A taggyűlés határozatait – a választást és visszahívást kivéve – nyílt szavazással hozza. A taggyűlés elrendelheti bármely kérdésben a titkos szavazást.
b) A taggyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A taggyűlésen a jelenlévő tagok kétharmadának egyetértő szavazata szükséges:
- az alapszabály elfogadásához és módosításához
- a területi kamarák egyesüléséről és szétválásáról szóló döntéshez
- a költségvetési terv elfogadásához
c) Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, újbóli szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni. Szavazategyenlőségnek számít, ha az „igen” szavazatok száma megegyezik a „nem” és „tartózkodom” együttes számával.
d) A taggyűlés határozatait sorszámmal kell ellátni és azokat évente külön-külön, a határozathozatal dátumával törve (pl. 1/2013. (V.29.)) kell nyilvántartani. A határozatok nyilvántartásba vételéről a titkár gondoskodik.
e) A nyílt ülésen hozott érdemi határozatokról a tagságot értesíteni kell, erről a titkár gondoskodik.
3.3.6. Ülés tartása elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával
a) A kamarai szervek ülései úgy is megtarthatók, hogy a kamarai szerv tagjai vagy a tagok egy része az ülésen személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolják tagsági jogaikat.
b) Az elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásának a lehetőségét és módját, továbbá az ilyen módon való részvételi szándék bejelentésének a szabályait és határidejét az ülés meghívójában kell jelezni.
c) Az elektronikus hírközlő eszköz alkalmazásával tartott ülést a Microsoft Teams programmal, vagy azzal egyenértékű elektronikus hírközlő eszközzel lehet lebonyolítani, amely alkalmas
1) a tagok személyazonosságának az ellenőrizésére,
2) a kép és hang egyidejű rögzítésére, valamint
3) a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására.
d) Az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartott ülés során a kamarai szerv elnöke és az ülés levezető elnöke felel a (3) bekezdés szerinti feltételek teljesüléséért.
e) Az elektronikus hírközlő eszközök alkalmazásával tartott ülésre a jelen pontban nem szabályozott kérdésekben – beleértve az ülés dokumentálására vonatkozó szabályokat – a tagok személyes részvételével megtartott ülésre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
3.3.7. Határozathozatal ülés tartása nélkül
a) A kamarai szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát a kamarai szerv elnöke eldöntendő kérdésben kezdeményezheti a döntésre bocsátott határozat tervezetének, a kapcsolódó előterjesztéseknek, valamint a szavazás módjának a kamarai szerv tagjai részére való megküldésével.
b) A szavazatoknak a kamarai szerv elnöke részére történő megküldésére legalább 3 napot kell biztosítani a kamarai szerv tagjai részére.
c) Az ülés tartása nélkül döntéshozatalra bocsátott kérdés esetében a kamarai szerv elnöke a tervezethez legalább 3 napos határidővel módosító indítványok beküldésére adhat lehetőséget, majd ezt követően újabb, legkevesebb 3 napos határidővel külön kell szavazni a módosító indítványokról és külön az elfogadott módosító javaslatokkal módosított előterjesztésről.
d) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a döntéshozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek a kamarai szerv elnöke részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
e) A határozathozatal során a szavazásra jogosultak személyazonosságát az igénybe vett elektronikus megoldásnak megfelelően igazolni és dokumentálni kell.
f) Az ülés tartása nélküli határozathozatal során „igen”, „nem”, „tartózkodom” vagy „testületi ülés tartását kérem” szavazat adható le.
g) Ha az összes szavazásra jogosult legalább 15 %-a testületi ülés tartását kéri, az ülés összehívása kötelező.
h) Az ülés tartása nélküli határozatot
1) az utolsó szavazat beérkezését követő napon
2) ha nem érkezik vissza minden szavazat, a határozatot a határozattervezet eldöntésére biztosított határidő elteltét követő napon
kell meghozottnak tekinteni.
i) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal eredményéről és a meghozott határozatról a kamarai szerv elnöke a kamarai szerv tagjait a határozat meghozatalát követő 8 napon belül elektronikus úton tájékoztatja.

3.3.8. A választás
a) A taggyűlés által választott tisztségek:
- elnök,
- alelnök,
- elnökségi tagok (3 tag),
- Felügyelőbizottság tagjai (3 tag+ 3 póttag),
- elsőfokú etikai-fegyelmi bizottságba delegált tag
- Választási Jelölőbizottság (3 tag + 3 póttag)
- küldöttek a MÉK alapszabálya szerinti számban (+ 3 fő pótküldött)
b) A felsorolt tisztségekre bármely tag megválasztható a Méptv-ben, illetve jelen alapszabályban foglaltak figyelembevételével.
c) A választást titkosan kell lebonyolítani.
d) A póttagok a testületi tagok megbízatásának megszűnése esetén a választáson kapott szavazatok sorrendjében kerülnek behívásra a bizottságokba.
e) A választott tisztségviselők, a bizottsági tagok és küldöttek megbízatásának időtartama négy év. Megbízatásuk azonos tisztségre történő ismételt megválasztásukkal a törvényben rögzített korlátozással meghosszabbítható.
f) Az a) pontban felsorolt tisztségekre 4 éves választási ciklusokban kell választást tartani. A választási ciklust az utolsó teljes körű választástól kell számítani.
g) választási cikluson belül akkor kell választást tartani, ha az elnöki, alelnöki tisztség megüresedik, vagy az elnökség létszáma lecsökken, illetve a bizottságok létszáma a póttagok behívásával sem teljes.
h) Az elsőfokú etikai bizottságba delegált tagot a MÉK alapszabályában foglaltak szerint kell választani.

3.3.9. Összeférhetetlenségi szabályok
a) A kamarai tag tisztségviselőként, azonos kamarai szervezeten belül egy tisztséget tölthet be.
b) A kamarai tag egyidejűleg nem lehet az elnökség és a Felügyelőbizottság tagja, továbbá az elnökség és a Felügyelőbizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói, illetve munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.
c) Nem lehet a kamara tisztségviselője, bizottságának elnöke az, aki az építésügy irányításáért felelős központi közigazgatási szerv kormánytisztviselője, vagy a területi kamara illetékességi területén építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy főépítészi feladatot ellátó köztisztviselő, kormánytisztviselő.
d) A c) pont szerinti összeférhetetlenséget a megválasztástól számított 60 napon belül meg kell szüntetni. Ha ez nem történik meg, a kamarai tisztségviselő megbízása megszűnik. A megválasztott tisztségviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt a kamarai tisztségével kapcsolatos feladatait nem láthatja el.
e) Az összeférhetetlenség fennállásának kérdésében a tisztségviselő választására jogosult testület foglal állást az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottság véleménye alapján.

3.3.10. A választás előkészítése
a) A VJB a tisztségviselők személyére összeállítja a jelölőlistát.
b) A VJB első ülésén megválasztja elnökét, aki a bizottság munkáját szervezi és irányítja, az írásos előterjesztést előkészíti, és a taggyűlésen a bizottság javaslatát megindokolja.
c) A VJB javaslatát, amely a jelöltek listáját és a jelöltek szakmai tevékenységéről szóló rövid ismertetést foglalja magában, a taggyűlés meghívójához mellékelni kell.
d) A VJB – ha kizáró ok nem áll fenn - köteles felvenni a jelölő listára azokat a jelölteket, akiket a tagok 10 %-a írásos javaslatával támogat.
e) Egy személy több tisztségre is javasolható.
f) Csak az a jelölt kerülhet a jelölő listára, aki a jelölést előzetesen elfogadta, továbbá nyilatkozott arról, hogy vele szemben kizáró ok nincs, és nem áll büntetőeljárás vagy büntető ügyben hozott ítélet, illetve foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
g) A végleges jelölőlistán a 3.3.6 a) pontban meghatározott csoportosításban, a csoportokon belül ABC sorrendben kell a jelölteket feltüntetni.
h) A szavazásra előkészített listát az alábbi csoportokban külön-külön kell megszavaztatni:
- elnökjelöltek,
- alelnökjelöltek,
- elnökségi tagságra jelöltek,
- bizottsági tagságra jelöltek,
- a jelöltek egyben a küldötti tisztségre is jelölést kapnak. Küldöttek lesznek a megválasztott elnök, alelnök, elnökségi tagok. Az ezt követő sorrendet a szavazatok száma alakítja ki.
A listát a VJB és a Felügyelőbizottság ellenőrzi.
i) A választás a nem javasolt személyek listáról való kihúzásával történik. Az a szavazólap érvényes, amely a választható tagoknál több nevet nem tartalmaz.
j) A szavazólapokat zárt urnába kell gyűjteni. A titkárság a Felügyelőbizottság közreműködésével regisztrálja a szavazólapot leadó tagokat.
k) A szavazatszámlálást a megválasztott szavazatszámlálók végzik, azt a Felügyelőbizottság ellenőrzi.
l) Megválasztottnak kell tekinteni azt az elnök jelöltet, aki a leadott szavazatok többségét (50%+1), illetve azt az egyéb jelöltet, aki a kapott szavazatok sorrendjében a legtöbb szavazatot kapta.
m) Az első forduló eredményét a VJB elnöke hirdeti ki.
n) Eredménytelen szavazás esetén újabb választási fordulót kell rendezni, a választáshoz az eredeti jelölő listát kell rendelkezésre bocsájtani, kihagyva belőle azokat, akik a jelöltségtől visszalépnek.
o) Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Újbóli szavazategyenlőség esetén – az elnök személyét kivéve – a levezető elnök nyilvános sorsolás útján állapítja meg az eredményt.
p) A megválasztott új tisztségviselők, bizottsági tagok közösen megtartandó alakuló ülését az új elnök 15 napon belüli időpontra összehívja.

3.3.11. A megbízatás megszűnése
A választott tisztségviselő, bizottsági tag, küldött megbízása megszűnik az adott személy:
- halálával,
- lemondásával,
- visszahívásával,
- megbízatása időtartamának leteltével
- kamarai tagsága megszűnésével, felfüggesztésével, átjegyzésével.

3.3.12. Tisztségviselő, bizottsági tag, küldött visszahívása
a) A tisztségviselő, bizottsági tag, küldött visszahívását az őt megválasztó testület 10 %-a, vagy a Felügyelőbizottság kezdeményezheti, a titkárnak címzett, indokolt írásbeli javaslattal. Ez esetben a visszahívási indítványt a taggyűlés vita nélkül napirendjére tűzi. Visszahívás esetén a döntésre jogosult testületet a visszahívás kezdeményezésétől számított 30 napon belüli időpontra kell összehívni.
b) Ha a tisztségviselő visszahívását a taggyűlés napirendre vette, úgy a visszahívásról titkos szavazást kell tartani.
c) Visszahívta a tisztségviselőt, bizottsági tagot, küldöttet a taggyűlés, ha a visszahívási indítvánnyal a jelenlévők többsége (50 % + 1 fő) egyetért.
d) Visszahívott tisztségviselő, küldött, vagy bizottsági tag a soron következő választásnál nem jelölhető. E szabály az elnökség, valamint a bizottságok tagjaira csak akkor vonatkozik, ha visszahívásuk személy szerint történik.
e) Ha a Taggyűlés a területi kamara valamely ügyintéző szervének beszámolóját vagy jelentését nem fogadja el, úgy attól a szervétől bizalmát megvonja és ezzel az érintett tisztségviselőket visszahívja.

3. 4 Az elnökség
3.4.1 Feladata és hatásköre:
a) Az elnökség a HVÉK taggyűlése által választott vezető testület és legfőbb ügyintéző szerv, amely az elnökből, alelnökből és az elnökségi tagokból áll.
b) Az elnökség feladata, hogy a taggyűlések közötti időszakban – a taggyűlés határozatainak megfelelően – a HVÉK működését irányítsa és feladatait végrehajtsa.
c) Az elnökség feladata a taggyűléssel kapcsolatban:
- meghatározza annak időpontját,
- összeállítja napirendjét,
- előkészíti a napirenden szereplő ügyeket,
- az elnök vezetésével elkészíti és a taggyűlés elé terjeszti a költségvetési tervet és az előző évi költségvetési beszámolót,
- gondoskodik a taggyűlés határozatainak végrehajtásáról.
d) A taggyűlésen elfogadott költségvetés alapján szervezi annak végrehajtását. Az éves költségvetés jóváhagyásáig az előző évi költségvetés előirányzatainak időarányos részéig kötelezettséget vállalhat. A kiadások fő előirányzatain belül átcsoportosításokat végezhet. A kamara gazdálkodásáért az elnök felelős.
e) Dönt a tagsági viszonnyal kapcsolatos ügyekben, valamint megállapítja a szakmai gyakorlat szakirányúságát.
f) Dönt a határidőre meg nem fizetett tagdíjak utáni pótdíj alkalmazásáról és annak mértékéről.
g) Méltányossági jogkörét gyakorolva, (kérelemre) dönt fizetési kedvezmények engedélyezéséről.
h) Dönt a kamarai biztos(ok) kinevezéséről.
i) Feladatai ellátására tanácsadó, döntéselőkészítő testületeket hozhat létre és működtethet, illetve jogi, gazdasági és más szakértőket vonhat be.
j) Az általa létrehozott tanácsadó, döntéselőkészítő testület(ek) munkáját – az alapszabály keretei között – szervezi, irányítja, felügyeli.
k) Gyakorolja a titkár felett a munkaviszony vagy egyéb jogviszony létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos jogokat.
l) Az elnökség nevében aláírásra az elnök jogosult, továbbá azok, akiket az elnökség aláírási joggal ruház fel.

3.4.2 Az elnökség működési rendje
a) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze a tervezett ülés előtt legalább 6 nappal.
b) Nyolc napon belüli időpontra össze kell hívni az ülést, ha azt az elnökség legalább 3 tagja, vagy a Felügyelőbizottság kezdeményezi.
c) Az elnökségi ülésre, a szavazati joggal rendelkező elnökségi tagokon kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:
- a Felügyelőbizottság elnökét,
- az elsőfokú etikai-fegyelmi bizottságba delegált tagot
- a HVÉK titkárát,
- az adott napirend tárgyalására az elnök által megjelölt személyt.
d) Az elnökség ülései a kamarai tagok számára nyitottak. Az elnökség személyi ügyek tárgyalása esetén a személyiségi jogok védelme érdekében zárt ülést tarthat.
e) Az elnökség határozatképességéhez az elnökségi tagok (ide számítva az elnököt és alelnököt) többségének jelenléte szükséges.
f) Az elnökség határozatait (döntéseit) szótöbbséggel hozza, nyílt szavazással. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Személyi ügyek tárgyalása esetén, a személyiségi jogok védelme érdekében az elnökség bármely tagjának javaslatára titkos szavazással kell a határozatot meghozni.
g) Ha az elnökség tanácskozásának vagy határozathozatalának valamelyik pontja elnökségi tagot érint, úgy a részvevők bármelyike kérheti az érintett személy távolmaradását.
h) A határozatokat, illetve az elnöki intézkedéseket nyilván kell tartani és a tagokkal ismertetni kell. A határozatok, intézkedések ismertetése a titkár feladata.
i) Az elnökségi ülésekről emlékeztetőt kell felvenni.
j) Az elnökség tagjai tiszteletdíjban részesülnek, melynek összegét a költségvetési terv tárgyalásakor a taggyűlés állapítja meg. Ha az elnökségi tag igazolatlanul egymást követő 3 elnökségi ülésről távol marad, tiszteletdíját arányosan csökkenteni kell.

3.4.3 A helyettesítés rendje
a) A Heves Vármegyei Építész Kamarát az elnök képviseli.
b) Az elnökség és a kamara nevében aláírásra az elnök jogosult, továbbá azok, akiket az elnökség aláírási joggal ruházott fel.
c) Az elnököt – annak akadályoztatása esetén – általános jogkörrel az alelnök helyettesíti.
d) Az elnökség az alelnök akadályoztatása, vagy szükség esetén az elnök helyettesítésével elnökségi tagot bízhat meg.
e) Az elnöki tisztséget – külön eljárás nélkül – az alelnök, az alelnöki tisztséget az elnökség által felkért elnökségi tag vesz át, ha az érintett személy kamarai tagsága:
- megszűnt,
- felfüggesztésre, áthelyezésre, szünetelésre került,
- tisztségéről lemondott,
f) tisztsége ellátásában tartósan akadályozva van. Az elnökségi tagsági tisztség nem helyettesíthető

3.5 A választott bizottságok
A HVÉK választott bizottságai:
- a Felügyelőbizottság,
- Választási Jelölőbizottság

3.5.1 A választott bizottságokra vonatkozó közös szabályok
a) A taggyűlés által megválasztott minden bizottság első ülésén tagjai közül bizottsági elnököt választ, és megállapítja ügyrendjét.
b) A bizottság elnökét – akadályoztatás esetén – az általa felkért bizottsági tag képviseli.
c) Kamarai bizottsági tagság megszűnik:
- megbízatási idő lejártával,
- kamarai tagság megszűnése, felfüggesztése, szüneteltetése, átjegyzése esetén,
- a bizottsági tagságról történő lemondással,
- visszahívással,
- a bizottsági munkától való több mint 4 hónapos indokolatlan távolmaradással.

d) Bizottsági tagság megszűnése esetén a tag pótlásáról póttag behívásával kell gondoskodni. A póttagot a választáson kapott szavazatok sorrendjében kell behívni.
e) A választott bizottságok elnökei tiszteletdíjban részesülnek, melynek összegét a költségvetési terv tárgyalásakor a taggyűlés állapítja meg. A bizottságok tagjai munkájuk során költségtérítést kapnak.
f)
3.5.2 A Felügyelőbizottság
a) A Felügyelőbizottság ellenőrzi a HVÉK működését, gazdálkodását, valamint a pénzügyi-számviteli rendre vonatkozó jogszabályok, az alapszabály, az egyéb szabályzatok és a taggyűlés határozatainak érvényesülését. A területi kamara működésének és gazdálkodásának ellenőrzéséről szabályzatot fogad el.
b) Az éves rendes taggyűlésre jelentést készít, melyben értékeli a kamara egyes szerveinek munkáját és tevékenységük szabályszerűségét. A jelentés külön fejezetben foglalkozik
- az éves költségvetési beszámoló és
- a költségvetési terv elemzésével,
- javaslatot tesz az elnöki beszámoló és a választott bizottságok beszámolójának elfogadására vagy elutasítására.
c) A Felügyelőbizottság ellenőrzési tevékenységébe külső jogi, gazdasági szakértőket vonhat be, de feladatait és felelősségét ezekre nem ruházhatja át.
d) Írásban felhívja az elnökség figyelmét a folyamatos ellenőrzés során tapasztalt működési hibákra és szabálytalanságokra.
e) Ha a tapasztalt szabálytalan működés – figyelmeztetés ellenére – nem változik, a Felügyelőbizottság a taggyűlés összehívását, illetve egyes tisztségviselők visszahívását kezdeményezheti.

f) A Felügyelőbizottságnak a taggyűlés összehívását kell kezdeményezni, ha
- olyan jogszabálysértés,
- az alapszabály vagy a taggyűlés határozatának megsértése, vagy
- a kamara érdekeit sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult szerv döntését tesz szükségessé, vagy
- olyan tény merül fel, ami által a HVÉK működése gazdasági, szervezeti vagy erkölcsi vonatkozásban súlyosan kifogásolható.
g) A Felügyelőbizottság a kamara ügyintéző és ügyviteli szerveitől, illetve tisztségviselőitől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, továbbá minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek a kért adatokat a bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk.
h) A Felügyelőbizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel és feladataik ellátása körében részükre csak a taggyűlés adhat utasítást.
i) A bizottság működési ügyrendjét – az alapszabály keretei között – maga állapítja meg.
j) A Felügyelőbizottság határozatképes, ha tagjai többsége jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
k) A Felügyelőbizottság a bizottság elnöke, illetve az általa felkért bizottsági tag képviseli.
l) A bizottság elnöke vagy megbízottja tanácskozási joggal vesz részt az elnökségi üléseken, és rész vehet minden, az elnökség vagy bizottságai által szervezett tanácskozáson, rendezvényen. Ezekre a Felügyelőbizottságot meg kell hívni.
3.5.3 Választási Jelölőbizottság
a) A Választási Jelölőbizottság feladata, hogy a tisztújítást előkészítse, a tisztségviselők személyére a jelölő listát összeállítsa és a taggyűlés elé terjessze.
b) A választást megelőzően legalább 30 nappal a kamarai tagoktól bekéri a személyi javaslatokat a 3.3.6. a) szerinti – időközi választás esetén a megüresedett – tisztségekre.
c) A tisztújító taggyűlést, illetve a tisztségviselőt választó évi rendes taggyűlést megelőzően legalább 20 nappal a jelöltek listáját és a jelölést elfogadó nyilatkozatokat a titkárságra eljuttatja.
d) Ellátja a Választási Jelölőbizottságra a 3.3.8-ban meghatározott feladatokat.

3.5.4. Tanácsadó, döntéselőkészítő testületek
a) A HVÉK feladatai ellátására tanácsadó, döntéselőkészítő testületeket alakíthat. A kinevezett tanácsadó, döntéselőkészítő testületek a HVÉK elnökségének állandó, vagy ad hoc jelleggel működő munkaszervei.
b) A tanácsadó, döntéselőkészítő testületek elnökét és tagjait az elnökség jóváhagyásával az elnök nevezi ki.
c) A tanácsadó, döntéselőkészítő testületekbe minden kamarai tag kinevezhető.
d) A tanácsadó, döntéselőkészítő testületek munkáját annak elnöke irányítja és szervezi, azért ő a felelős.
e) A tanácsadó, döntéselőkészítő testületek az általuk megvizsgált ügyekben jelentéseket, javaslatokat készítenek az elnökség számára.
f) A folyamatos tevékenységet végző tanácsadó, döntéselőkészítő testületek munkájukról évente az elnökségnek és az elnökségi jelentésen keresztül a taggyűlésnek beszámolnak.
g) Az ad hoc tanácsadó, döntéselőkészítő testületek beszámoltatásáról az elnökség rendelkezik.
h) A tanácsadó, döntéselőkészítő testületek elnökének és tagjainak megbízatása határozott idejű, amely a választási ciklus végével lejár.

3.5.5 Kamarai biztos
a) A HVÉK elnöke az elnökség jóváhagyásával a tervezői jogosultság jogszerű gyakorlásának ellenőrzése érdekében határozott időre kamarai biztos(oka)t nevezhet ki.
b) A kamarai biztost azon kamarai tagok közül kell kijelölni, akik kiemelkedő tervezői tevékenységgel, vagy az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásában, ill. felügyeletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
c) Kamarai biztos nem lehet az, aki első- vagy másodfokú építésügyi hatóság munkatársa, továbbá a kinevezését megelőző két évben országgyűlési, vagy a kamara illetékességi területén önkormányzati képviselő, jegyző, vagy valamely párt alkalmazottja volt.
d) A kamarai biztos a vizsgálatai során tett megállapításokat, észrevételeket az elnökség részére továbbítja.
e) A kamarai biztos tevékenységeinek tapasztalatairól, ennek keretében a tervezői jogosultság gyakorlásának jogszerűségével kapcsolatos helyzetről, továbbá az általa tett intézkedések, ajánlások eredményéről a tárgyév végén összefoglaló jelentést készít az elnökség számára.
f) A kamarai biztost tevékenységéért díjazás illeti meg, melynek mértékét az elnökség állapítja meg.

3.5.6. Küldöttek
a) A Magyar Építész Kamara küldöttgyűlésén a HVÉK-t tanácskozási és szavazati joggal küldöttei képviselik.
b) A küldöttek a küldöttgyűlésben a HVÉK érdekeit képviselik. A taggyűlés számukra irányelveket adhat a képviselet tekintetében. A kamara egységes álláspontjának kialakítását a küldöttek részvételével megtartott ülésén az elnökség kezdeményezheti.
c) A küldött a jelölés elvállalásával önként vállal kötelezettséget arra, hogy az őt megválasztó kamarai tagok érdekeit a küldöttgyűléseken képviselje.
d) A küldött joga és kötelessége, hogy érdemben részt vegyen a küldöttgyűlés munkájában, annak működését és eredményességét elősegítse. Akadályoztatása esetén azt legalább 8 nappal a küldöttgyűlés előtt köteles jeleznie a titkárságnak. A pótküldöttet a területi kamara elnöke írásban, megbízólevéllel hívja be a küldöttek közé a választáson kapott szavazatok sorrendjében, aki a küldött jogállásával rendelkezik.
e) A küldöttgyűlésen részt vevő küldöttek útiköltség térítésére jogosultak.
f) A küldött visszahívható, ha kellő indok és a titkárság előzetes értesítése nélkül a küldöttgyűlésről távol marad. Ilyen esetben a visszahívott tag a következő választáson tisztségviselőnek, bizottsági tagnak és küldöttnek nem jelölhető.

3.6 Titkár, titkárság
a) A HVÉK ügyviteli szerve a titkárság, melynek vezetője a kamara titkára. A titkár a kamarával munkajogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.
b) Titkár csak az lehet, aki
- állam-és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy
- a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel, és legalább 2 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik,
- közigazgatási gyakorlatnak tekinthető a kamaránál közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is.
c) A titkár pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.
d) A titkár felett a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
e) A HVÉK hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben (építészeti tevékenység engedélyezése, az engedély visszavonása és az ezzel összefüggő névjegyzékbe vétel, illetve névjegyzékből való törlés, az építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása) a vonatkozó jogszabályok és kamarai szabályzatok alapján a titkár jár el.
f) A titkár feladata a HVÉK ügyviteli és ügykezelési, nyilvántartási feladatainak végzése, illetve e feladatok elvégzésének szervezése, irányítása ellenőrzése.
g) A titkár szervezi és ellátja a HVÉK szolgáltatási feladatait.
h) A titkár vezeti a titkárságot és a titkárság dolgozói felett a munkáltató jogokat – a Munka Törvénykönyvében meghatározott módon - gyakorolja.
i) A titkár meghatározza a titkárság dolgozóinak feladatait, munkaköri leírását, szükség esetén – egyes, az ügykezelési szabályzatban nem szabályozott kérdésekben – a titkárság ügyvitelével kapcsolatban szabályzatot készít, amelyet a taggyűlés fogad el.
j) A titkár, a titkárság munkáját annak figyelembevételével irányítja, hogy a közigazgatási ügyekben ügyintézőként csak az működhet közre, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselőnek – nyilvántartás esetén ügykezelőnek – kinevezhető lenne.
k) A titkár tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein, az alapszabályban meghatározott, illetve az elnökség által megállapított feladatok elvégzéséért és a titkárság munkájáért felelős.
l) A titkárt meghatározott időszakra (szabadság, betegség) az elnök ill. a titkár által felkért személy helyettesíti. A helyettesítés csak meghatározott időszakra és hatáskörre vonatkozhat.
m) A titkár szervezi a tagdíjbefizetések, eljárási díjak beszedését és nyilvántartását, a pótdíjak kivetését, a tagdíjak és pótdíjak behajtását. Szervezi és biztosítja HVÉK gazdálkodásával kapcsolatban a MÉK Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatában (továbbiakban: PGSZ) meghatározott feladatok végrehajtását.
n) A titkárság a titkár egyszemélyi irányításával és vezetésével működik és a titkár által meghatározott feladatokat látja el.
o) A titkárság dolgozói a HVÉK alkalmazottai. Fizetésüket és egyéb juttatásaikat a titkár határozza meg az elnökség által jóváhagyott költségvetési keretben.
p) A titkár a területi kamara tisztségviselőjével vagy a tisztségviselő tulajdonában álló gazdasági társasággal, vagy a tisztségviselő által képviselt gazdasági társasággal nem állhat munkavégzésre irányuló jogviszonyban.
q) A titkár nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné,

4. fejezet
GAZDÁLKODÁSI, PÉNZÜGYI SZABÁLYOK

4.1 A gazdálkodás jellege, általános szabályai
a) A HVÉK önállóan gazdálkodó jogi személyiségű szervezet, amely gazdálkodását az alapszabály, a MÉK szabályzatai, a taggyűlés által meghatározott irányelvek, és költségvetés alapján végzi.
b) Az a) pontban felsorolt szabályok betartásával a gazdálkodást az elnök irányítja. A gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásáért a HVÉK elnöke felelős.
c) A kamara gazdálkodását a Felügyelőbizottság ellenőrzi.
d) A kamara gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
e) A kamara – feladatainak ellátása érdekében – jogi személy nonprofit gazdasági társaságot alapíthat a taggyűlés döntése alapján.
f) A kamara által alapított nonprofit gazdasági társaság gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.
g) A kamara által alapított nonprofit gazdasági társaság tagja lehet más közhasznú társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak, és ilyenben nincs részesedése.
h) A kamara gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt alapszabályában meghatározott tevékenységre fordítja.

4.2 A költségvetés
a) A költségvetési tervet az elnök vezetésével az elnökség dolgozza ki és azt legkésőbb a tárgyév június 30-ig elfogadásra a taggyűlés elé terjeszti. A költségvetési terv jóváhagyása a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A költségvetési tervvel együtt az előző év költségvetési beszámolóját is a taggyűlésen ismertetni kell.
b) A költségvetési tervet úgy kell megállapítani, hogy a bevételek és kiadások egyensúlyban legyenek.
c) A költségvetés tartalmi részletezettségének megállapítása elnökségi feladat.

4.3 A HVÉK bevételei
A HVÉK működésével járó költségeket a következő bevételeiből fedezi:
- a kamarai tagdíjakból,
- az igazgatási szolgáltatási díjakból, a Méptv.-ben valamint felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjakból
- a nyilvántartási díjakból, a Méptv.-ben és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb díjakból
- a befizetett bírságokból, regisztrációs valamint, a Méptv.-ben és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló kormány-rendeletben meghatározott azon bírságokból, melyek nem a központi költségvetést illetik meg, továbbá a kamara által meghatározott regisztrációs- és adminisztrációs díjakból
- az egyéb bevételekből, támogatásokból, ideértve a pályázati forrásokat és az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.
4.3.1 A tagdíj
a) Az éves tagdíjat a MÉK küldöttgyűlése állapítja meg.
b) A tagdíjfizetési kötelezettség a tagfelvétel napjával kezdődik, és mindaddig fennáll, amíg a tagsági jogviszony jogerősen meg nem szűnik.
c) Szünetel a tagdíjfizetési kötelezettség a tagsági viszony felfüggesztésének időtartama alatt.
d) Az éves tagdíjat egyösszegben kell március 31-ig megfizetni.
e) A határidőre meg nem fizetett tagdíjak után az elnökség késedelmi pótdíj megfizetését rendelheti el, melynek mértéke - a hátralékos időre számítva – havonta az éves tagdíj 5 %-a, de évente összesen maximum 30%-a. A díj számítása szempontjából minden megkezdett hónap egésznek számít.
f) A késedelmi pótdíj elengedésére vagy csökkentésére méltánylást érdemlő esetben az elnökség rendelkezik hatáskörrel.
g) Indokolt esetben – a tárgyév január 15. napjáig benyújtott kérelem alapján – az elnökség az éves tagdíj négy részletben történő befizetését engedélyezheti. Az egyes részletfizetési határidők elmulasztása esetén a hátralévő tagdíj befizetése egy összegben válik esedékessé.
h) A kamarai tagok időarányos tagdíj megfizetésére jogosultak az alábbi esetekben:
- tagfelvétel,
- tagsági jogviszony megszűnése,
- tagsági jogviszony helyreállítása,
- tagsági jogviszony felfüggesztése.
i) Tagsági jogviszony átjegyzése esetén a tagnak a tárgyévi tagdíjnak az átjegyzés időpontjáig esedékes, megkezdett részarányosan számított összegét az elbocsátó kamara, a fennmaradó összeget az új lakóhely szerint illetékes területi kamara részére kell megfizetni.
j) Tagdíjmentesség, és -kedvezmény a MÉK PGSZ szerint alkalmazható. Az erre vonatkozó kérelmeket és igazolásokat a tárgyév január 15. napjáig kell benyújtani.
k) Ha a tag az éves tagdíjfizetési kötelezettségének március 31-ig nem tesz eleget, az elnökség a tagot – 40 napos határidő biztosításával – a hátralék megfizetésére hívja fel, ennek elmulasztása esetén a tagsági viszonyt határozatával megszünteti, és törli a tagot a kamarai tagok nyilvántartásából.
Amennyiben a tag a hátralékos tagdíját pótlékaival együtt a jogorvoslat során a másodfokú döntés meghozataláig maradéktalanul megfizeti, az első fokú határozatot hatályon kívül kell helyezni.
l) A tagok tagdíjfizetésének adatait a kamara nyilvánosságra hozhatja.
m) Az a kamarai tag, aki egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is, a kamaránál kedvezményes tagdíjat fizet, amelynek mértéke a tagdíj 70 százaléka.

4.3.2 Egyéb díjak
a) A Kamarába újonnan belépőknek a tagfelvételi eljárásban regisztrációs díjat kell fizetni.
b) Azoknak, akiknek tagsági jogviszonya felfüggesztésre került, a tagsági jogviszony helyreállítására irányuló eljárásban helyreállítási díjat kell fizetni.
c) A tagsági eljárásban fizetendő díjakat a kérelem benyújtásakor kell fizetni, azok mértékét a MÉK PGSZ határozza meg.
d) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ügyfelet 8 napos határidővel hiánypótlásra kell felszólítani, ennek eredménytelensége esetén az eljárást meg kell szüntetni.
e) A névjegyzéki eljárásban a jogszabály által jogosultsághoz kötött építészeti tevékenység végzésére első alkalommal jelentkező, vagy a jogosultág megújítását, továbbá eseti tervezési engedélyt kérő személyeknek a jogszabályban meghatározott díjat kell fizetniük (igazgatási szolgáltatási díj). A díjfizetés a kérelem benyújtásával válik esedékessé.
4.4 A tartalékalap
a) A HVÉK-nak működése biztonsága érdekében tartalékalapot kell képeznie. Az alap az éves működési költség legalább 25 %-a.
b) A tartalékalap meghatározásakor az éves működési költség alatt az elfogadott éves költségvetési beszámoló szerinti dologi és személyi kiadásoknak szabályzatban meghatározottak szerint számított összességét kell érteni.
c) Az alapot csökkenteni csak ideiglenesen, kellő indokkal, az elnökség és a Felügyelőbizottság egyetértésével lehet.

5. fejezet
TAGSÁGI JOGVISZONY, TAG JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

5.1 Az építészeti szakmagyakorlás feltételei
a) Magyarország területén az 1.6.1 pontban meghatározott építészeti tevékenység kizárólag kamarai tagság alapján, illetve a kamara által kiadott engedély alapján folytatható.
b) A kamarai tagsághoz kötött építészeti tevékenységet a HVÉK tagja az ország egész területén végezheti.

5.2 A tagfelvétel feltételei és rendje
a) A kamarai tagfelvétel feltételeit a Méptv. határozza meg: a kamarai felvételre jogosító feltétel elsősorban a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevél, vagy azzal egyenértékűnek elismert diploma. Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet ettől eltérő képzési feltételeket is meghatározhat
b) Heves Vármegye területén lakóhellyel rendelkező kérelmezőknek a HVÉK titkárságánál kell tagfelvételi kérelmüket benyújtani, az erre a célra rendszeresített, és a titkárságnál beszerezhető, vagy a HVÉK honlapjáról letölthető nyomtatvány felhasználásával.
c) A felvételről az elnökség a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz, döntéséről a titkár értesíti a kérelmezőt.
d) A felvételt megtagadó határozat ellen a kérelmező a kézhezvételtől számított 15 napon belül az országos kamarához fellebbezhet.

5.3 A kamarai tag jogai és kötelességei
a) A tag jogosult:
- tanácskozási- és szavazati joggal részt venni a taggyűlésen,
- tisztséget viselni a területi és az országos kamarában,
- igénybe venni a kamara által nyújtott szolgáltatásokat,
- a kamara szerveinek munkájáról és határozatairól tájékoztatást kapni,
- részt venni a szakmai tagozatok tevékenységében,
- a kamara – vagy annak valamelyik testületi szerve – által hozott jogsértő határozat felülvizsgálata érdekében, az eljárási szabályok szerint jogorvoslattal élni,
- az alapszabályban meghatározott esetekben és eljárás szerint a tisztségviselők visszahívását, illetve a taggyűlés összehívását kezdeményezni,
- hivatalos irataiban kamarai tagságát feltüntetni.

b) A tag köteles:
- a területi alapszabályban rögzített határidőig az országos küldöttgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat megfizetni
- késedelem esetén az alapszabályban megállapított mértékű, és az elnökség által elrendelt pótdíjat megfizetni,
- az alapszabályban és a kamarai szabályzatokban foglaltakat betartani,
- szakmai tevékenységét a jogszabályoknak, a hatósági előírásoknak, szakmai követelményeknek és a kamarai etikai szabályoknak megfelelően végezni,
- személyi adatainak, lakóhelyének változásáról a kamarát 15 napon belül tájékoztatni

5.4 A tagság átjegyzése
a) A kamara tagját lakóhelyének megváltozása esetén – kérelmére – az új lakóhelye szerint illetékes kamarához át kell jegyezni.
b) Az átjegyzési kérelmet a lakóhelyváltozástól számított 30 napon belül, annál a kamaránál kell előterjeszteni, ahol a kérelmezőt a lakóhelyváltozást megelőzően tagként nyilvántartották.
c) Az átjegyzéssel a tag előző területi kamarai tagsága megszűnik.

5.5 A tagsági viszony felfüggesztése
5.5.1 A kamara elnöksége felfüggeszti a tagsági viszonyt, ha:
a) a tag ezt kéri, legfeljebb öt év időtartamra,
b) a tagot a tagsági viszony felfüggesztés jogerős etikai-fegyelmi büntetéssel sújtották.
5.5.2 A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jogosultság és kötelezettség szünetel.
5.5.3 Az 5.5.1 a) pont szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a tag kérelmére, a b.) pont szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a fegyelmi büntetésben meghatározott határozott idő elteltével a tag kérelmére az elnökség helyreállítja. A tagnak mindkét esetben nyilatkozni kell, hogy a felfüggesztés ideje alatt a Méptv-ben meghatározott tagsági feltételek vonatkozásában történt-e változás.
5.5.4 A tag kérelme alapján történő tagsági viszony felfüggesztése időtartamának legalább 6 hónapnak kell lennie.

5.6 A tagsági viszony megszűnése
A tagsági viszony megszűnik:
- lemondással, illetve az 5.5.1 a) pontja szerinti idő elteltével
- jogerős fegyelmi határozattal történő kizárással,
- a Méptv-ben meghatározott tagsági feltétel megszűntével,
- a tag halálával,
- ha a tagot cselekvőképességének korlátozottsága vagy hiánya miatt gondnokság alá helyezték,
- a 4.3.1. k) pont szerinti jogerős megszüntető határozattal
5.7. Tiszteletbeli tagság
5.7.1. A kamara elnöksége – mérlegelési jogkörben – „Tiszteletbeli tag” címet adományozhat a nyugdíjas kamarai tagnak.
5.7.2. „Tiszteletbeli tag” címet az kaphat, aki
a) azt kéri és nyilatkozik arról, hogy kamarai tagsághoz kötött tevékenységet nem kíván folytatni és ezért kéri jogosultságainak megszüntetését.
b) a tárgyévi hónapokra számított tagdíját rendezte és tartozása nincs.

6. fejezet
AZ EGYESÜLÉS ÉS SZÉTVÁLÁS SZABÁLYAI
6.1 Az egyesülés szabályai
a) Szomszédos területi kamarával a HVÉK akkor egyesíthető, ha a taggyűlés érvényes (a jelenlévők 2/3-ának egyetértő szavazata) határozatával az egyesülést kimondja.
b) Az egyesülésre vonatkozó taggyűlési határozat akkor emelkedik jogerőre, ha
az egyesülésben részt vevő szomszédos területi kamara(k) is hasonlóan határoz(nak).
c) Az egyesülési határozat jogerőre emelkedésének időpontjától számított minimum 3, maximum 6 hónapon belül lehet, illetve kell az egyesítést végrehajtani.
d) A szomszédos területi kamarával(kal) történő egyesülés esetén az új területi kamara illetékességi területe az egyesülő területi kamarákéhoz igazodik.
e) Az egyesítéssel létrejövő területi kamara az egyesült területi kamarák általános jogutódja.
f) Ha a területi kamara taglétszáma tartósan (1 éven túl) 60 fő alá csökken, illetve feladatainak ellátása az alacsony létszám miatt veszélyeztetett, úgy a Felügyelőbizottság kötelessége a taggyűlés összehívásával az egyesítés kezdeményezése.

6.2 A szétválás szabályai
a) A Területi Kamara szétválásával megyénként Kamarák hozhatók létre, ha a szétvált Kamarák mindegyikének taglétszáma minimum 60 fő.
b) A szétválásról a Taggyűlés határoz. A határozat érvényességéhez a jelenlévők 2/3-ának egyetértése szükséges. A határozat kihirdetésével lép hatályba.
c) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A Területi Kamara jogai és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a szétválás során létrejött Területi Kamarákra, mint jogutódokra szállnak át.
d) A szétválásról hozott döntés hatályba lépésétől számított minimum 3, maximum 6 hónapon belül lehet, illetve kell a szétválást végrehajtani.

6.3 Az egyesülés és szétválás közös szabályai
6.3.1 A szétválásról, illetve egyesítésről hozott taggyűlési határozat hatályba lépésétől kezdődő végrehajtási időszakban az érintett Területi Kamaráknak
a) tájékoztatni kell írásban
- tagságukat,
- a Magyar Építész Kamarát,
- a Felügyeleti Szervet,
- a Törvényszéket,
- napilapokban történő közzététellel a KÖZVÉLEMÉNY-t,
- továbbá alkalmazottait és
- szerződéses partnereit.
b) Módosított alapszabályt kell az Alakuló Taggyűlés(ek) számára előkészíteni. A módosított alapszabály(oka)t az érintett Területi Kamarák Elnökei által felkért 3-3 fős Bizottságok készítik.
c) Elő kell készíteni az új (egyesített, illetve szétválasztott) Kamara(k) Taggyűlését és tisztségviselőinek megválasztását. A feladat ellátására
- egyesítés esetén az egyesülő kamarák elnökségei 3-3 fős bizottságot,
- szétválás esetén az átalakuló kamara elnöksége 5 fős bizottságot
jelöl ki.
A tisztségviselők megválasztásának előkészítését az érintett kamarák Választási Jelölőbizottságai végzik.
6.3.2 A szétválásról, illetve egyesítésről szóló határozat végrehajtása az átalakult Területi Kamarák Taggyűlésén, a módosított alapszabály elfogadásával, illetve a tisztségviselők megválasztásával fejeződik be.
A végrehajtás befejeztéig az átalakuló Kamara(k) tisztségviselői és alkalmazottai feladatukat ellátják.
6.3.3 A Területi Kamara egyesülése, illetve szétválása nem érinti tagjainak jogait és kötelességeit.

7. fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés
a) Az alapszabályt az elfogadástól számított 15 napon belül törvényességi felülvizsgálat céljából meg kell küldeni a miniszternek.
b) Az Alapszabály a HVÉK honlapján kerül közzétételre az elfogadást követő 15 napon belül.
c) A jelen alapszabály módosított rendelkezéseit a HVÉK taggyűlése 2024. október 30-án elfogadta, az egységes szerkezetű alapszabály 2024. október 31-én lép hatályba.

Báthory Csaba Zoltán
Heves Vármegyei Építész Kamara elnöke